EGYEZMÉNYEK
NEMZETKÖZI TERMÉSZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK
A természetvédelem nem korlátozódhat országhatárok közé. Nemzetközi, államok közötti együttműködés szükséges a szomszédos országok közötti határmenti és az európai együttműködéseken keresztül a földrészek államai közötti együtműködésig, amit számos ok indokol. Ilyenek a vándorló vadon élő állatok védelme, az idegenforgalom és a nemzetközi kereskedelem, az özönfajok és más globális problémák, a határokon átfolyó vizek, a természetvédelem összehangolásának szükségessége stb. Az Európai Unión belüli természetvédelmi együttműködés példája a Natura 2000 területek kijelölése és védelme európai közösségi irányelvek alapján. Az együttműködések jogilag szabályozott formája a nemzetközi szerződés, amelynek többféle elnevezése lehet (szerződés, egyezmény, megállapodás, jegyzőkönyv stb.). Magyarország a következő nemzetközi természetvédelmi egyezményekhez csatlakozott:
1. Ramsari Egyezmény,
2. Washingtoni Egyezmény (CITES),
3. Bonni Egyezmény,
4. Berni Egyezmény,
5. Rioi (Biodiverzitás) Egyezmény,
6. Európai Táj Egyezmény (Firenzei Egyezmény),
7. Kárpátok Egyezmény,
valamint a természet védelmét is szolgáló
8. Világörökség Egyezmény.
Az alábbiak ezen egyezmények tömör leírását tartalmazzák, több esetben (a részletes tanulmányozhatóság céljából) a kihirdető jogszabály link segítségével történő közvetlen elérhetőségével.
1. A vizes területek, a vízimadarak élőhelyeinek védelme
Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről (vadvizekről), különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről (élőhelyéről) – Ramsari Egyezmény
Elfogadás: 1971 Helyszín: Ramsar (Irán)
Hatálybalépés: 1975 Csatlakozásunk: 1979
Célkitűzés:
a vizes élőhelyek megőrzésének és ésszerű hasznosításának elősegítése, a természeti erőforrások védelme és bölcs használata, a vizes élőhelyek biológiai sokfélesége megőrzésének és fenntartható hasznosításának integrálása.
Magyarországon 29 Ramsari terület van.
Kihirdetés:
1993. évi XLII. törvény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28 - június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről.
2. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmének szabályozása
Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről – Washingtoni Egyezmény (CITES)
Elfogadás: 1973 Helyszín: Washington (USA)
Hatálybalépés: 1975 Csatlakozásunk: 1985
Célkitűzés:
a kereskedelem által veszélyeztetett fajok élőhelyeiken történő megőrzése, védelme a felvásárló piac és az élőhely országainak szoros együttműködésével, beleértve az átmenő tranzit ellenőrzését.
Kihirdetés:
2003. évi XXXII. törvény a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről.
Lásd még:
292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól.
3. A vándorló vadon élő állatfajok védelme
Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről – Bonni Egyezmény
Elfogadás: 1979 Helyszín: Bonn (NSzK)
Hatálybalépés: 1983 Csatlakozásunk: 1983
Célkitűzés:
a vándorló állatfajok védelmének biztosítása, az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködés és kutatások elősegítése, támogatása.
Kihirdetés:
1986. évi 6. törvényerejű rendelet a Bonnban, az 1979. évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről.
4. Az európai természetes élővilág és élőhelyeik védelme
Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről – Berni Egyezmény
Elfogadás: 1979 Helyszín: Bern (Svájc)
Hatálybalépés: 1982 Csatlakozásunk: 1989
Célkitűzés:
a vadon élő állat- és növényfajok és ezek élőhelyeinek védelme különös figyelemmel a veszélyeztetett fajokra (beleértve a vonuló fajokat is) és a veszélyeztetett élőhelyekre, továbbá az özönfajokkal kapcsolatos kérdésekre, ezek érdekében az országok közötti együttműködés elősegítése.
Kihirdetés:
Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről, Magyar Közlöny, 1990. évi 64. szám V. rész: Nemzetközi Szerződések, 7. sorszámú közzététel a környezetvédelmi minisztertől. Lásd még: Magyar Közlöny, 1991. évi 14. szám VI. rész: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter tájékoztatója.
5. A biológiai sokféleség megőrzése
Biológiai sokféleség egyezmény (Biodiverzitás Egyezmény, Rioi Egyezmény)
Elfogadás: 1992 Helyszín: Rio de Janeiro (Brazília)
Hatálybalépés: 1993 Csatlakozásunk: 1994
Célkitűzés:
a biológiai sokféleség megőrzése (in situ és ex situ védelemmel, az özönfajok elleni védekezéssel), komponenseinek fenntartható használata és a genetikai források hasznosításából, azaz az élővilágból származó hasznok igazságos elosztása.
Kihirdetés:
Célkitűzés:
általános jogi keret biztosítása Európa összes tájának védelméhez, az ezzel kapcsolatos kezelési és tervezési feladatokhoz, a nemzetközi (európai) együttműködéshez és a nemzeti szinten megvalósítandó tevékenységekhez.
Kihirdetés:
2007. évi CXI. törvény a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről.
Sűrűn lakott kontinensünkön igen fontos feladat a még gazdag táji örökség megőrzése.
Koraőszi táj (Bakony)
Feith Károly festménye, Feith Galéria
7. A Kárpátok védelme
Keretgyezmény a Kárpátok Védelméről és Fenntartható Fejlesztéséről
Elfogadás: 2003 Helyszín: Kijev
Aláírás: 2004 Hatálybalépés 2006
Célkitűzés:
A keretegyezmény alapján a konkrét kötelezettségeket jegyzőkönyvek hirdetik ki. A cél a biológiai és a táji sokféleség megőrzése és fenntartható használata.
Kihirdetés:
306/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezmény kihirdetésről.
281/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló, 2003. május 22-én Kijevben készült Keretegyezményhez kapcsolódó, a biológiai és táji sokféleség megőrzéséről és fenntartható használatáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről.
8. Világörökség
Az Unesco Világörökség Egyezménye a Világ Kulturális és Természeti Örökségének Védelméről (Világörökség Egyezmény)
Elfogadás: UNESCO Párizs, 1972
Magyarország csatlakozása: 1985
Cékitűzés:
az emberiség kulturális és természeti örökségének, kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékeinek nyilvántartásba vétele és védelme, a világörökségi helyszínek óvása és megőrzése a későbbi generációk számára.
A világörökségi listára kerülés kritériumok alapján és döntési folyamat eredményeként történik. Háromféle világörökségi helyszín van:
kulturális világörökségi helyszín,
természeti világörökségi helyszín,
vegyes világörökségi helyszín (kultúrtáj).
Szervezetek:
Tagállamok Közgyűlése, UNESCO Világörökség Központ Párizs, Világörökség Bizottság.
Lásd: 2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről.
Vannak további nemzetközi együttműködések is, amelyekben hazánk részt vesz. Ilyen például a Nagojai jegyzőkönyv, amit a Biológiai Sokféleség Egyezmény 193 részes állama fogadott el 2010-ben a biokalózkodás megakadályozására.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Countdown 2010 programjának célja, hogy megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését Európában.
Az UNESCO által 1971-ben indított MAB („Ember és 
bioszféra”) kutatási programot ENSZ világkonferencia fogadta el Stockholmban 1972-ben, ennek alapján kerülnek kijelölésre az UNESCO MAB bioszféra-rezervátumok.
Magyarországon 6 bioszféra-rezervátum van, lásd Védett területek menüpont alatt.
