Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


EGYEZMÉNYEK

NEMZETKÖZI TERMÉSZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK

A természetvédelem nem korlátozódhat országhatárok közé. Nemzetközi, államok közötti együttműködés szükséges a szomszédos országok közötti határmenti és az európai együttműködéseken keresztül a földrészek államai közötti együtműködésig, amit számos ok indokol. Ilyenek a vándorló vadon élő állatok védelme, az idegenforgalom és a nemzetközi kereskedelem, az özönfajok és más globális problémák, a határokon átfolyó vizek, a természetvédelem összehangolásának szükségessége stb. Az Európai Unión belüli természetvédelmi együttműködés példája a Natura 2000 területek kijelölése és védelme európai közösségi irányelvek alapján. Az együttműködések jogilag szabályozott formája a nemzetközi szerződés, amelynek többféle elnevezése lehet (szerződés, egyezmény, megállapodás, jegyzőkönyv stb.). Magyarország a következő nemzetközi természetvédelmi egyezményekhez csatlakozott:

1. Ramsari Egyezmény,

2. Washingtoni Egyezmény (CITES),

3. Bonni Egyezmény,

4. Berni Egyezmény,

5. Rioi (Biodiverzitás) Egyezmény,

6. Európai Táj Egyezmény (Firenzei Egyezmény),

7. Kárpátok Egyezmény,

valamint a természet védelmét is szolgáló

8. Világörökség Egyezmény.

Az alábbiak ezen egyezmények tömör leírását tartalmazzák, több esetben (a részletes tanulmányozhatóság céljából) a kihirdető jogszabály link segítségével történő közvetlen elérhetőségével.

 

1. A vizes területek, a vízimadarak élőhelyeinek védelme

Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről (vadvizekről), különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről (élőhelyéről) – Ramsari Egyezmény

Elfogadás: 1971            Helyszín: Ramsar (Irán)

Hatálybalépés: 1975      Csatlakozásunk: 1979

Célkitűzés:

a vizes élőhelyek megőrzésének és ésszerű hasznosításának elősegítése, a természeti erőforrások védelme és bölcs használata, a vizes élőhelyek biológiai sokfélesége megőrzésének és fenntartható hasznosításának integrálása.

Magyarországon 29 Ramsari terület van.

Kihirdetés:

1993. évi XLII. törvény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28 - június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről.

 

 2. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmének szabályozása

Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről – Washingtoni Egyezmény (CITES)

Elfogadás: 1973            Helyszín: Washington (USA)

Hatálybalépés: 1975      Csatlakozásunk: 1985

Célkitűzés:

a kereskedelem által veszélyeztetett fajok élőhelyeiken történő megőrzése, védelme a felvásárló piac és az élőhely országainak szoros együttműködésével, beleértve az átmenő tranzit ellenőrzését.

Kihirdetés:

2003. évi XXXII. törvény a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott,  a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről.

Lásd még:

292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól.

 

3. A vándorló vadon élő állatfajok védelme

Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről – Bonni Egyezmény

Elfogadás: 1979            Helyszín: Bonn (NSzK)

Hatálybalépés: 1983      Csatlakozásunk: 1983

Célkitűzés:

a vándorló állatfajok védelmének biztosítása, az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködés és kutatások elősegítése, támogatása.

Kihirdetés:

1986. évi 6. törvényerejű rendelet a Bonnban, az 1979. évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről.

 

4. Az európai természetes élővilág és élőhelyeik védelme

Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről – Berni Egyezmény

Elfogadás: 1979            Helyszín: Bern (Svájc)

Hatálybalépés: 1982      Csatlakozásunk: 1989

Célkitűzés:

a vadon élő állat- és növényfajok és ezek élőhelyeinek védelme különös figyelemmel a veszélyeztetett fajokra (beleértve a vonuló fajokat is) és a veszélyeztetett élőhelyekre, továbbá az özönfajokkal kapcsolatos kérdésekre, ezek érdekében az országok közötti együttműködés elősegítése.

Kihirdetés:

Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről, Magyar Közlöny, 1990. évi 64. szám V. rész: Nemzetközi Szerződések, 7. sorszámú közzététel a környezetvédelmi minisztertől. Lásd még: Magyar Közlöny, 1991. évi 14. szám VI. rész: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter tájékoztatója. 

  

5. A biológiai sokféleség megőrzése

Biológiai sokféleség egyezmény (Biodiverzitás Egyezmény, Rioi Egyezmény)

Elfogadás: 1992            Helyszín: Rio de Janeiro (Brazília)

Hatálybalépés: 1993      Csatlakozásunk: 1994

Célkitűzés:

a biológiai sokféleség megőrzése (in situ és ex situ védelemmel, az özönfajok elleni védekezéssel), komponenseinek fenntartható használata és a genetikai források hasznosításából, azaz az élővilágból származó hasznok igazságos elosztása.

Kihirdetés:

1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről.
 
6. Az európai tájak védelme
Európai Táj Egyezmény (Tájegyezmény, Firenzei Egyezmény)
Elfogadás: 2000            Helyszín: Firenze (Olaszország)
 Hatálybalépés: 2004      Csatlakozásunk: 2005

 

Célkitűzés:

 

általános jogi keret biztosítása Európa összes tájának védelméhez, az ezzel kapcsolatos kezelési és tervezési feladatokhoz, a nemzetközi (európai) együttműködéshez és a nemzeti szinten megvalósítandó tevékenységekhez.

 

Kihirdetés:

 

2007. évi CXI. törvény a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről.

 

Sűrűn lakott kontinensünkön igen fontos feladat a még gazdag táji örökség megőrzése.

 

bakony--koraoszi-taj.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Koraőszi táj (Bakony)

Feith Károly festménye, Feith Galéria

 

 

7. A Kárpátok védelme

Keretgyezmény a Kárpátok Védelméről és Fenntartható Fejlesztéséről

Elfogadás: 2003            Helyszín: Kijev

Aláírás: 2004                Hatálybalépés 2006

Célkitűzés:

A keretegyezmény alapján a konkrét kötelezettségeket jegyzőkönyvek hirdetik ki. A cél a biológiai és a táji sokféleség megőrzése és fenntartható használata.

 

Kihirdetés:

 

306/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezmény kihirdetésről.

 

281/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló, 2003. május 22-én Kijevben készült Keretegyezményhez kapcsolódó, a biológiai és táji sokféleség megőrzéséről és fenntartható használatáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről.

 

 

8. Világörökség

Az Unesco Világörökség Egyezménye a Világ Kulturális és Természeti Örökségének Védelméről (Világörökség Egyezmény)

 

Elfogadás: UNESCO Párizs, 1972

Magyarország csatlakozása: 1985

 

Cékitűzés:

 

az emberiség kulturális és természeti örökségének, kulturális vagy természeti szempontból  egyedinek számító értékeinek nyilvántartásba vétele és védelme, a világörökségi helyszínek óvása és megőrzése a későbbi generációk számára.

A világörökségi listára kerülés kritériumok alapján és döntési folyamat eredményeként történik. Háromféle világörökségi helyszín van:

kulturális világörökségi helyszín,

 

természeti világörökségi helyszín, 

        

vegyes világörökségi helyszín (kultúrtáj).

 

Szervezetek:

Tagállamok Közgyűlése, UNESCO Világörökség Központ Párizs, Világörökség Bizottság.

 

Lásd:  2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről.

 

Vannak további nemzetközi együttműködések is, amelyekben hazánk részt vesz. Ilyen például a Nagojai jegyzőkönyv, amit a Biológiai Sokféleség Egyezmény 193 részes állama fogadott el 2010-ben a biokalózkodás megakadályozására.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Countdown 2010 programjának célja, hogy megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését Európában.

Az UNESCO által 1971-ben indított MAB („Ember és mab.pngbioszféra”) kutatási programot ENSZ világkonferencia fogadta el Stockholmban 1972-ben, ennek alapján kerülnek kijelölésre az UNESCO MAB bioszféra-rezervátumok.

Magyarországon 6 bioszféra-rezervátum van, lásd Védett területek menüpont alatt.