Dr.Temesi Géza: TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK

"Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni"  [Magyarország Alaptörvénye, Szabadság és felelősség, XXI. cikk (1), (2)].

 

A TERMÉSZET VÉDELMÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGSÉRTÉSEK ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK

 

A természet védelméhez kapcsolódó felelősségi formák a közigazgatási jogi, a szabálysértési, a büntetőjogi és a polgári jogi felelősség. Az alábbiak az első három felelősségi formához tartozó alapvető jogsértéseket illetve meghatározó jogkövetkezményeit ismertetik. A menüpont alatt a tanuláshoz a vonatkozó törvények és végrehajtási rendeletek önálló kezelése és tanulmányozása szükséges, amelynek didaktikai célja a jogértelmezés és a jogalkalmazás ismeret és jártasság szintű elsajátítása. Mindezt elősegítik a Példák, valamint a Megjegyzés(ek) figyelembe vételével a Feladat(ok) megoldása és a Kérdés(ek) megválaszolása. A polgári jogi felelősség szabályozását lásd: Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:518 – 6:563. §, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 81. §, továbbá a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 75 – 77. §.

 

Közigazgatási bírságok

 

A közigazgatási bírságot közigazgatási hatósági eljárás keretében a hatáskörrel és illetékeséggel rendelkező közigazgatási hatósági hatáskörű szerv (megyei kormányhivatal járási hivatala, jegyző, rendőrkapitányság stb.) szabja ki természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

 

1) Természetvédelmi bírság

Természetvédelmi bírságot köteles fizetni, aki tevékenységével vagy mulasztásával megvalósítja a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 80. § (1) bekezdés egyes pontjaiban foglalt valamely jogsértő cselekményt.

Példák

80. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával

a) a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait megsérti;

.....

e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérően végez

természetvédelmi bírságot köteles fizetni.

 

A természetvédelmi bírságot a természetvédelmi hatóság szabja ki a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendeletnek megfelelően. A bírság mértékét a kormányrendelet (vhr.) szabályozza. 

A bírság a hatóságnak a cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven túl, illetve az elkövetéstől számított öt éven túl nem szabható ki. Utóbbi alól kivétel, ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi és a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

 

Lásd Tvt. VI. Rész és II - III. Rész, valamint

33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700033.KOR,

továbbá 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 13. § (1) és 8 - 10. §.

 

1/A) Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos bírság

Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos bírságot (inváziós bírságot) köteles fizetni, aki tevékenységével vagy mulasztásával megsérti a Tvt. 80/A. § (1) bekezdésében foglaltakat. Az inváziós bírságot kiszabó hatóság a Tvt. 10. § (4) bekezdése értelmében az a hatóság, amelynek eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, ilyen hatóság hiányában pedig a természetvédelmi hatóság. Az inváziós bírság megfizetése nem mentesít az egyéb közigazgatási bírság megfizetése, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, megtiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

Lásd még: 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről.

 

2) Erdőgazdálkodási bírság

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 107. §-a szerint az erdészeti hatóság erdőgazdálkodási bírságot szab ki az erdőgazdálkodóra az Evt. 107. § (1) bekezdésben foglalt esetekben,

valamint az Evt. 107. § (3) bekezdés alatti esetekben.

Példák

A 107. § (1) bekezdése szerint az erdészeti hatóság erdőgazdálkodási bírságot szab ki, ha az erdőgazdálkodó a bekezdés b) – i) pontjai alatt meghatározott törvényi előírásokban foglaltakat megsérti, továbbá az a) és a j) – u) pontok alatti esetekben, például:

107. § (1) a) – ha az erdőgazdálkodó erdejében jogszerűtlen fakitermelést végzett vagy arra megbízást adott, illetve ilyen fakitermelésről tudomással bírt és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak;

107. § (1) k) – ha az erdőgazdálkodó az erdőnevelési feladatok elmulasztásával akadályozza az erdő Evt. szerint elvárt állapotának kialakulását és fenntartását.

Az erdészeti hatóság ugyancsak erdőgazdálkodási bírságot szab ki arra, aki az Evt. alapján engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet (a fakitermelés kivételével) engedély nélkül, vagy az engedélyben, illetve bejelentésben foglaltaktól, valamint az erdészeti hatóság rendelkezésétől eltérően hajtja végre.

 

3) Erdővédelmi bírság

Az Evt. 108. §-a szerint az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki a 108. § (1) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá

az erdő tulajdonosára, vagyonkezelőjére, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultjára az Evt. 108. § (2) bekezdésében,

a vadászatra jogosultra az Evt. 108. § (3) bekezdésében,

a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjére pedig az Evt. 108. § (4) – (5) bekezdéseiben foglalt esetekben.

Példák

A 108. § (1) bekezdése szerint az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra, aki a 108. § (1) bekezdés a) – l) pontjai alatt meghatározott törvényi előírásokat megsérti.

A (2) bekezdés kimondja, hogy az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki az erdő tulajdonosára, vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultjára, vagy az erdészeti szakszemélyzetre, ha jogszerűtlen fakitermelésre megbízást adott vagy ilyen fakitermelésről tudomással bírt, és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak.

A (3) bekezdés pedig tartalmazza, hogy a vad károsítása (erdősítésben a fafajok vezérhajtásainak károsítása, természetes felújítást biztosító fafajok termésének vad általi felélése, dörzsölés, hántás) miatt milyen károsítási mérték esetén szab ki az erdészeti hatóság a vadászatra jogosultra erdővédelmi bírságot.

 

Az erdőgazdálkodási és az erdővédelmi bírságot az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 143/2009. (VII. 6.) Korm. rendeletnek megfelelően szabja ki. A bírságok mértékét a kormányrendelet (vhr.) szabályozza. Az erdőgazdálkodási és az erdővédelmi bírság ismételten kiszabható. 

Lásd Evt. XII. Fejezet.

 

4) Vadgazdálkodási bírság

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 83. §-a szerint vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni:

a vadászatra jogosult a Vtv. 83. § (1) bekezdésében foglalt esetekben.

A vadgazdálkodási bírság mértékét és ismételt kiszabásának eseteit a Vtv. 83. § (3) bekezdése állapítja meg. 

Példák

83. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a vadászatra jogosult akkor, ha

.....

e) nem tesz eleget a vadállomány védelmével, fenntartásával, valamint az élőhely védelmével kapcsolatos törvény szerinti kötelezettségeinek;

.....

g) a vadgazdálkodási szabályokat megsérti [lásd 83. § (4)];

.....

A vadgazdálkodási bírság összege 50.000 – 5.000.000 Ft.

 

5) Vadvédelmi bírság

A Vtv. 84. §-a szerint vadvédelmi bírságot köteles fizetni:

a vadászterületnek minősülő föld használója a Vtv. 84. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben,

a vadász a Vtv. 84. § (1) bekezdés b), d), i) pontjaiban foglalt esetekben,

aki megvalósítja a Vtv. 84. § (1) bekezdés c), e), f), g) h) vagy j) pontjaiban foglalt valamely jogsértést. [A Vtv. 84. § (1) g) pont a jogosulatlan vadászat, amit a Vtv. 84. § (4) bekezdése határoz meg.]

A vadvédelmi bírság mértékét és ismételt kiszabásának eseteit a Vtv. 84. § (2) és (3) bekezdései állapítják meg.

Példák

84. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:

.....

b) a vadász, ha a vadászat rendjét neki felróhatóan megsérti;

(A vadászat rendje megsértésének minősülő eseteket a Vtv. 71. § 1 – 27. pontjai határozzák meg.)

.....

e) aki a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja vagy pusztítja el, illetve jogosulatlanul a vad elejtésére irányuló tevékenységet folytat;

.....

g) aki jogosulatlanul vadászik;

.....

(Jogosulatlan vadászat a Vtv. 84. § (4) bekezdése szerint az előírt igazolások hiányában, továbbá a vadászatra jogosult hozzájárulása nélküli vadászat, valamint az, ha a vadász az általa elejtett vadat a törvénynek megfelelően nem jelöli meg.)

A vadvédelmi bírság összege 50.000 – 5.000.000 Ft.

 

A vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírságot a vadászati hatóság határozata alapján kötelező fizetni. A jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha annak alapjául szolgáló ténynek a hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy a tény bekövetkezésétől számított három év eltelt.

Lásd Vtv. VI. Fejezet.

 

6) Halgazdálkodási bírság

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.) 66., 68., 69. és 70. §-a szerint a halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki:

a halgazdálkodásra jogosulttal szemben a Hhvtv. 66. § (1) bekezdésében foglalt esetekben,

a halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosára, használójára a Hhvtv. 66. § (2), (3) bekezdésében foglalt esetekben.

Példák

66. § (1) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal szemben, ha

.....

d) megsérti a hal és élőhelyének védelmére vonatkozó, törvényben foglalt előírásokat;

.....

A halgazdálkodási bírság összege 50.000 – 5.000.000 Ft.

 

7) Halvédelmi bírság

A Hhvtv. 67 – 70. §-a szerint a halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki:

azzal a személlyel szemben, aki megvalósítja a Hhvtv. 67. § (1) bekezdésében foglalt valamely jogsértést,

a vízilétesítmény üzemeltetőjére a Hhvtv. 67. § (2) bekezdésében foglalt esetben.

Példák

67. § (1) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki

a) a jogosulatlanul horgászó;

b) a jogosulatlanul halászó;

.....

személlyel szemben.

A halvédelmi bírság összege 10.000 – 500.000 Ft.

A halgazdálkodási és a halvédelmi bírság kiszabásának végrehajtási rendelete a 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról. A bírságok mértékét a kormányrendelet  szabályozza a Hhvtv. szerinti legkisebb és legmagasabb összeghatárok között. A halgazdálkodási és a halvédelmi bírság ismételten kiszabható.

Lásd Hhvtv. IV. FEJEZET és

3014/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet.

 

8) Közlekedési közigazgatási bírság

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. § (1) bekezdés g) pontja szerint a gépjármű üzemben tartója (meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy) felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel a természet védelmére vonatkozó egyes előírások betartásra kerüljenek. Az előírások megszegése esetén az üzembentartóval (meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel) szemben a rendőrségnek közigazgatási bírságot kell kiszabnia a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendeletnek megfelelően. A természet védelmére vonatkozó szabályozást a kormányrendelet 7. melléklete tartalmaz.

Példa

Gépjárművel engedély nélkül történő közlekedés védett vagy fokozottan védett természeti területen (lásd 7. melléklet).

A bírság összege védett természeti területen 150.000 Ft, fokozottan védett természeti területen 300.000 Ft.

 

Megjegyzés

A határidőre be nem fizett közigazgatási bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

 

 

Bűncselekmények – büntetőeljárás

 

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) XXIII. FEJEZETE tartalmazza a környezet és a természet elleni bűncselekményeket a környezetkárosítástól az atomenergia alkalmazásával visszaélésig. Az alábbiak a természet védelmét közvetlenül érintő bűncselekményeket (bűntetteket, vétségeket) tekintik át.

 

1) Környezetkárosítás

A Btk. 241. § (1) bekezdésében foglalt környezetkárosító bűncselekmények bűntettnek minősülnek, gondatlan elkövetésük a (2) bekezdés alapján vétség.

 

2) Természetkárosítás 

A természetkárosítás bűncselekményének tényállásait a Btk. 242 – 243. §-ai tartalmazzák. A Btk. 242. § élő szervezetre, a 243. § védett természeti területre, Natura 2000 területre, barlangra, védett elő szervezet életközösségére illetve élőhelyére vonatkozik. Az (1) és (2) bekezdésekben foglalt bűncselekmények bűntettnek minősülnek, a (2) bekezdés gondatlanságból elkövetett természetkárosítása vétség. A 242. § (4) bekezdése meghatározza az élő szervezet egyedének fogalmát.

Példák

242. § (1) Aki

a) fokozottan védett élő szervezet egyedét,

b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket (megj.: 100.000 Ft/egyed),

.....

jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

 

3) A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése

A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése a Btk. 248. §-ában meghatározott bűncselekmény, amely természeti és védett természeti területre is vonatkozik. Az (1) és (2) bekezdés alatt meghatározott bűncselekmény bűntett, a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény vétség. A 248. § (4) bekezdése meghatározza a hulladék fogalmát.

 

4) Orvvadászat

Az orvvadászat bűncselekményét a Btk. 245. §-a határozza meg. Az orvvadászat bűntett. Ahogy a vadászat fogalma, úgy az orvvadászat is nem csak a vad elejtését jelenti, hanem az elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet is. Sajátosság, hogy a fokozottan védett és a védett gerinces állat tiltott vadászati eszközzel, tiltott módon, vadászati kíméleti területen történő elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenység is megvalósítja az orvvadászat bűncselekményét (a fokozottan védett és a védett vadon élő állatok zavarása, veszélyeztetése, károsítása, elpusztítása egyébként vagy természetkárosítás bűncselekménye és/vagy természetvédelmi bírság kiszabására irányuló közigazgatási hatósági eljárást jelent, vagy egyes tényállásai természetvédelmi szabálysértések – lásd Btk. 242. §, Tvt. 80. § és Szabstv. 187. §).

 

5) Orvhalászat

Az orvhalászat a Btk. 246. §-ában meghatározott bűncselekmény, vétség.

 

6) Állatkínzás

Az állatkínzás bűncselekményét a Btk. 244. §-a állapítja meg, amelynek (1) bekezdés a) pontja a vadon élő gerinces állatokra is vonatkozik. Az állatkínzás vétség vagy bűntett.

 

Lásd Btk. XXIII. FEJEZET.

 

7) Vagyon elleni bűncselekmény

A vagyon elleni bűncselekményeket a Btk. XXXVI. FEJEZET tartalmazza, amelyek között a 370. § (1) bekezdése a lopás, 371. § (1) bekezdése pedig a rongálás bűncselekményét állapítja meg. Ezek a bűncselekmények a természettel és védelmével is összefügghetnek.

 

A természet védelmével összefüggő bűncselekmények esetén fő szabályként elsőfokon az a járásbíróság jár el, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt elkövették. A közvádló a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járásbíróság mellett működő ügyészség. Általános nyomozó hatóságként a rendőrség szervei járnak el. Lásd: 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról.

 

 

Szabálysértések – szabálysértési eljárás, helyszíni bírság

 

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben (Szabs.tv.) az egyes szabálysértésekről szóló ÖTÖDIK RÉSZ különböző címek alatt tartalmazza a természetvédelemmel összefüggő szabálysértéseket.  Fontos szabály a Szabs.tv. 2. § (4) bekezdése szerint, hogy nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

Szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt a járásbíróság jár el. Az általános szabálysértési hatóság a megyei kormányhivatal járási hivatala. Lásd: [Szabs.tv. 38. § (1) és (3) bekezdés].

 

1) Természetvédelmi szabálysértés

A Szabs.tv. XXIV. Fejezet 141. cím a természetvédelmi szabálysértés.

A Szabs.tv. 187. § (1) bekezdés a) pontja a természetvédelmi hatósági engedélykötelezettséggel, b) pontja a védett természeti és a Natura 2000 területekkel, c) pontja pedig a védett természeti értékekkel összefüggő természetvédelmi szabálysértéseket állapítja meg. A (2) bekezdés a természetvédelmi őrt és az önkormányzati természetvédelmi őrt jogosítja fel arra, hogy az (1) bekezdésben foglalt szabálysértés elkövetőjére helyszíni bírságot szabjon ki.

Példák

187. § (1) Aki

.....

b) természeti területen – beleértve a védett természeti, Natura 2000 területet is – a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak,

.....

szabálysértést követ el.

Megjegyzés

A 187. § (1) bekezdésében foglalt egyes jogsértések esetében a Tvt. 80. §-a természetvédelmi bírság alkalmazását rendeli el. Ilyen esetekben nem állapítható meg szabálysértés, ezért szabálysértési helyszíni bírság sem szabható ki.

Feladat

Vesd össze a Tvt. 80. § (1) bekezdését és a Szabs.tv. 187. § (1) bekezdését!

Kérdés

A Szabs.tv. 187. § (1) bekezdésében foglalt mely esetekben állapítható meg természetvédelmi szabálysértés és szabható ki szabálysértési helyszíni bírság?

 

2) Erdőrendészeti szabálysértés

A Szabs.tv. XXX. Fejezet, 196. cím alatt tartalmazza az erdőrendészeti szabálysértést a 242. § (1) és (2) bekezdésében. A (2), (2a), (2b) bekezdések alatti szabálysértések a járművel történő erdei közlekedéssel és az erdei tűzgyújtással kapcsolatban közvetlenül összefüggenek a természet védelmével. Helyszíni bírság kiszabására a 242. § (3) bekezdés alapján az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, természeti, védett természeti és Natura 2000 területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen pedig az önkormányzati természetvédelmi őr is jogosult.    

 

3) Erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása

A Szabs.tv. XXX. Fejezet, 197. cím alatt tartalmazza az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlásának szabálysértését a 243. § (1) bekezdésében. Ez a szabálysértés is számos vonatkozásban közvetlenül összefügg a természet védelmével (pl. gomba, vadgyümölcs, virág, illetve gyógynövény jogellenes gyűjtése). Helyszíni bírság kiszabására a 243. § (2) bekezdés alapján az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, természeti, védett természeti és Natura 2000 területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen pedig az önkormányzati természetvédelmi őr is jogosult. 

 

4) Jogosulatlan vadászat

A Szabs.tv. XXIII. Fejezet 133. címe a jogosulatlan vadászat, amelynek szabálysértését a 178. § határozza meg. A jogosulatlan vadászat a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések közé tartozik.

 

Feladat

Vesd össze a Btk. 246. §-ában meghatározott orvvadászat bűncselekményét, a Szabs.tv. 178. §-a alatti jogosulatlan vadászat szabálysértését, valamint a Vtv. 84. § (1) bekezdés g) pontja, illetve 84. § (4) bekezdés alatti jogosulatlan vadászatot, tekintettel a Szabs.tv. 2. § (4) bekezdésére is.

 

5) Veszélyeztetés kutyával

A veszélyeztetés kutyával a Szabs.tv. XXIV. Fejezet 147. címe. A természeti és védett természeti területre, vadászterületre vonatkozó szabálysértést a Szabs.tv. 193. § (1) bekezdés b) pontja állapítja meg. A 193. § (3) bekezdés alapján a mezőőr, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.

 

6) Csendháborítás

A Szabs.tv. XXIV. Fejezet 149. címe a csendháborítás, amelynek szabálysértését a 195. § (1) bekezdése határozza meg. A 195. § (2) bekezdés alapján természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.

 

7) Vízszennyezés

A vízszennyezés, amennyiben nem valósítja meg a környezetkárosítást, a Szabs.tv. XXX. Fejezet 199. cím alatti szabálysértés, amelyet a 245. § (1) bekezdésének pontjai határoznak meg. A 245. § (2) bekezdése a természetvédelmi őrt, az önkormányzati természetvédelmi őrt, a mezőőrt és a halászati őrt jogosítja fel helyszíni bírság kiszabására.

 

8) Tiltott fürdés

A tiltott fürdés szabálysértését a Szabs.tv. XXIV. Fejezet 156/A. cím alatt a 202/A. § (1) bekezdése állapítja meg. A 202/A. § (2) bekezdése helyszíni bírság kiszabására a természetvédelmi őrt, az önkormányzat természetvédelmi őrt és a halászati őrt jogosítja fel.

 

9) Felhívással szembeni engedetlenség

Aki a természet őrzésével, védelmével foglalkozó rendészeti vagy hatósági feladatokat ellátó személyek felhívásának nem tesz eleget, vagy intézkedésüket akadályozza, a Szabs.tv. 244. §-a alapján szabálysértést követ el.

 

10) Tulajdon elleni szabálysértés

A Szabs.tv. XXIII. Fejezet 132. A tulajdon elleni szabálysértés cím alatt a 177. § (1) bekezdés a) pontja alatt megállapítja, hogy aki ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, jogtalan elsajátítást követ el, vagy e cselekmény elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el. A 177. § (4) bekezdése az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézőjét, a  halászati őrt, a mezőőrt, természeti, védett természeti és Natura 2000 területen a természetvédelmi őrt, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őrt jogosítja fel helyszíni bírság kiszabására.

 

Lásd Szabs.tv. ÖTÖDIK RÉSZ.

 

Megjegyzés

A szándékos vagy gondatlan elkövetést illetően a Szabs.tv. és a Btk. szabályozásának megközelítése eltérő. A 2012. évi II. törvény (Szabs.tv.) 2. § (1) bekezdése szerint szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. A 2012. évi C. törvény (Btk.) 4. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a Btk. a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

 

Lásd még

► https://termeszetor.hu/cikkek/nyitooldal/gomba--gyogynoveny--vadgyumolcs-es-virag-gyujtese.html

► https://termeszetor.hu/cikkek/nyitooldal/szemeteles--hulladekelhelyezes--tuz-a-termeszetben.html

 

A természetkárosításról részletesen

***

Kérdések

 

• Milyen jogsértésnek minősül védett élő szervezet elpusztítása és annak mi a jogkövetkezménye?

 

• Milyen jogsértést követ el, aki a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységet engedély nélkül végez és mi a jogsértés jogkövetkezménye?

 

• Milyen jogsértést követ el a gazdálkodó (tulajdonos, vagyonkezelő, haszonbérlő) és annak mi a jogkövetkezménye, ha védett természeti területet jogellenesen jelentős mértékben megváltoztat?

 

• Milyen esetekben és milyen jogsértést követ el, aki védett természeti területen levő vagy azon kívüli, állami vagy magántulajdonú erdőben gyógynövényt vagy gombát gyűjt?