SZAKIGAZGATÁS*
* Szakigazgatás 2015. április 1-től 2016. december 31-ig
TERMÉSZETVÉDELMI, ERDÉSZETI, VADÁSZATI, HALGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI ÉS IGAZGATÁSI SZERVEK, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK
2015-ben átfogó szervezeti átalakítás történt a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági feladatellátás terén, ugyancsak változott az erdészeti, a vadászati és a halgazdálkodási hatósági hatáskörgyakorlás szervezete. A 2015. április 1. utáni (2016. december 31-ig tartó) szervezetrendszerről szól a SZAKIGAZGATÁS* című jelen menüpont, a 2015. március 31. előtti állapotot pedig a SZAKIGAZGATÁS** című előző menüpont ismerteti.
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló (az adott fenti időszakban hatályos) 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet alapján a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat a következő szervek látják el.
> A környezetvédelemért felelős miniszter (FM) által irányított államigazgatási szervek:
► az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF), valamint
► a nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere.
> A környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörök gyakorlásával összefüggésben (törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatáskörökkel) a környezetvédelemért felelős miniszter szakmai irányítása alá tartozó államigazgatási területi szervek:
► a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként eljáró kijelölt megyei kormányhivatalok.
Természetvédelmi hatóságként – szakhatóságként kijelölt szervek:
► a miniszter,
► az OKTF,
► a kormányhivatal (11 kijelölt megyei kormányhivatal),
► a fővárosi főjegyző,
► a települési önkormányzat jegyzője.
A fenti kormányrendelet rendelkezik arról, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (Tvt.) foglalt esetekben mely szerv az eljáró természetvédelmi hatóság. Természetvédelmi hatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – a területileg illetékes kijelölt kormányhivatal jár el. Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az első fokon eljáró természetvédelmi hatóság a kormányhivatal, a másodfokon eljáró természetvédelmi hatóság pedig az OKTF. A kormányrendeletben meghatározott esetekben azonban első fokú természetvédelmi hatóságként az OKTF jár el, helyi jelentőségű védett természeti terület vonatkozásában pedig a jegyző.
TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGOK
Kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában első fokon eljáró területi természetvédelmi hatóságok a kijelölt és területileg illetékes megyei kormányhivatalok, másodfokon eljáró természetvédelmi hatóság pedig az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF). Helyi jelentőségű védett természeti terület vonatkozásában természetvédelmi hatóságként a jegyző jár el. Kormányrendeletben meghatározott esetekben (pl. az ország egész területét vagy több megyei kormányhivatal illetékességi területét, továbbá fokozottan védett növényfajokat és állatfajokat érintő ügyekben) az OKTF az első fokon eljáró természetvédelmi hatóság.
Környezetvédelmi és természetvédelmi területi hatóságok
A környezetvédelmi és természetvédelmi területi hatóságok illetékességi területét az alábbi országtérkép szemlélteti (kinagyíthatóan).
Az első fokú területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként eljáró megyei kormányhivatalok és illetékességi területeik megyék szerint a következők:
1. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal:
illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye és Komárom-Esztergom megye;
2. Vas Megyei Kormányhivatal:
illetékességi területe Vas megye és Zala megye;
3. Fejér Megyei Kormányhivatal:
illetékességi területe Fejér megye, Tolna megye és Veszprém megye, természetvédelmi hatáskörben terület alapján meghatározott különös illetékességgel is rendelkezik;
4. Baranya Megyei Kormányhivatal:
illetékességi területe Baranya megye és Somogy megye;
5. Pest Megyei Kormányhivatal:
illetékességi területe Pest megye, Budapest és Nógrád megye, természetvédelmi hatáskörben terület alapján és ügytípus alapján meghatározott különös illetékességgel is rendelkezik;
6. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal:
illetékességi területe Hajdú-Bihar megye;
7. Békés Megyei Kormányhivatal:
illetékességi területe Békés megye;
8. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal:
illetékességi területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye;
9. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal:
illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye, természetvédelmi hatáskörben terület alapján meghatározott különös illetékességgel is rendelkezik;
10. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal:
illetékességi területe Jász-Nagykun-Szolnok megye;
11. Csongrád Megyei Kormányhivatal:
illetékességi területe Csongrád megye és Bács-Kiskun megye.
Nemzeti park igazgatóságok
Sajátos természetvédelmi igazgatási szerv a nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere.
A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere központi hivatalként működő központi költségvetési szerv, amelynek területi szervei a nemzeti park igazgatóságok.
A nemzeti park igazgatóságok a működési területükön levő nemzeti parkról elnevezett természetvédelmi területi szervek sokrétű feladatokkal. A 10 nemzeti park igazgatóság (NPI) működési területe az ország teljes területére kiterjed, amint azt az alábbi országtérkép szemlélteti. A térképen piros fedésűek a nemzeti parkok területei, amelyek összesen az ország területének 5,2 %-át teszik ki. Nemzeti park igazgatóságonként eltérően az adott nemzeti park területi aránya az igazgatóság működési területének 3,9 - 12,8 %-a.
A nemzeti park igazgatóságok ellátják:
a védett és a fokozottan védett természeti értékek, a védett és a fokozottan védett természeti területek, valamint a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelési feladatait,
a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésükben levő állami vagyon tekintetében (összesen ~290 ezer ha területen), valamint
a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben foglalt további feladatokat.
A nemzeti park igazgatóságok a természetvédelmi szabálysértések ellenőrzésére és a Természetvédelmi Őrszolgálat működtetésére közhatalmi jogkörrel rendelkeznek. A természetvédelmi őrök nyilvántartása szempontjából természetvédelmi hatóságént a NPI jár el.
A természethasználat ágazatainak (erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás – vadászat, halgazdálkodás – halászat – horgászat) hatósági és igazgatási szerveit a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet állapítja meg. Alapesetben (kormányrendeletekben meghatározott kivételekkel) első fokú hatóságként a megyei kormányhivatal (erdőgazdálkodás esetében a kijelölt területileg illetékes megyei kormányhivatal, vadgazdálkodás – vadászat és halgazdálkodás esetében a területileg illetékes megyei kormányhivatal), másodfokú hatóságként pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) jár el.
ERDÉSZETI HATÓSÁGOK
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) tekintetében a Kormány – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – erdészeti hatóságként a megyei kormányhivatalt jelöli ki. Az első fokú erdészeti hatóságok tehát a kijelölt és területileg illetékes megyei kormányhivatalok. Az erdészeti igazgatási hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalok által hozott első fokú döntés esetén másodfokon a Nemzeti Élelmiszerlánc-felügyeleti Hivatal (NÉBIH) jár el.
Az erdészeti hatóságként eljáró megyei kormányhivatalok és illetékességi területük megyék* és erdőtervezési körzetek szerint
*a megyék szerinti illetékességi terület csak közelítő, mert az erdőtervezési körzetek határai és a megyehatárok nem feltétlenül esnek egybe.
1. Pest Megyei Kormányhivatal: illetékességi területe Pest megye, Budapest, Komárom-Esztergom megye és Fejér megye; erdőtervezési körzetek szerinti illetékességi terület a körzetek megnevezésével:
1. Alsó-Tápió-vidéki
2. Budai-hegyek
3. Budapesti
4. Csévharaszt-Felső-Tápió-vidéki
5. Dél-Vértesi
6. Gerecsei
7. Gerecse-Vértesi
8. Gödöllői
9. Gödöllői-dombság
10. Mezőföldi
11. Mezőföld-Sárrét
12. Nagykőrösi
13. Pilisi-Visegrádi
14. Pilismaróti
15. Pusztavacsi
16. Súri-Bakonyaljai
17. Szentendrei
2. Veszprém Megyei Kormányhivatal: illetékességi területe Veszprém megye; erdőtervezési körzetek szerinti illetékességi terület a körzetek megnevezésével:
1. Bakonyszentlászlói
2. Balatonfüredi
3. Devecseri
4. Farkasgyepüi
5. Kab-hegyi
6. Keszthelyi-hegység
7. Pápai
8. Tapolcai
9. Várpalotai
10. Zirci
3. Vas Megyei Kormányhivatal: illetékességi területe Vas megye és Győr-Moson-Sopron megye; erdőtervezési körzetek szerinti illetékességi terület a körzetek megnevezésével:
1. Alpokaljai
2. Alsó-Őrségi
3. Dél-Hansági
4. Észak-Hanság és Szigetközi
5. Felső-Kemenesháti
6. Felső-Őrségi és Vendvidéki
7. Gyöngyös-Pinka-menti
8. Győri
9. Kemenesi cser
10. Körmendi
11. Pannonhalmi-Téti
12. Rábaközi-Iváni cser
13. Répce-síki
14. Sárvár-Celldömölki
15. Sopron-Fertőmelléki
4. Zala Megyei Kormányhivatal: illetékességi területe Zala megye; erdőtervezési körzetek szerinti illetékességi terület a körzetek megnevezésével:
1. Surdi
2. Baki
3. Bánokszentgyörgyi
4. Nagykanizsai
5. Keszthelyi
6. Lenti
7. Letenyei
8. Szentgyörgyvölgyi
9. Zalacsányi
10. Zalaegerszegi
11. Zalakomári
5. Somogy Megyei Kormányhivatal: illetékességi területe Somogy megye; erdőtervezési körzetek szerinti illetékességi terület a körzetek megnevezésével:
1. Barcsi
2. Igali
3. Iharosi
4. Kaszói
5. Kelet-Zselic
6. Lábodi
7. Marcali
8. Nagyatádi
9. Nagybajomi
10. Nyugat-Ormánsági
11. Nyugat-Zselic
12. Somogyvári
13. Zamárdi
6. Baranya Megyei Kormányhivatal: illetékességi területe Baranya megye és Tolna megye; erdőtervezési körzetek szerinti illetékességi terület a körzetek megnevezésével:
1. Bátaszék-Bonyhádi
2. Bédai
3. Dél-Baranyai
4. Gemenci
5. Hetvehelyi
6. Hőgyészi
7. Kárászi
8. Kisvaszari
9. Nagydorogi
10. Pécsi
11. Pécsváradi
12. Pincehelyi
13. Sásdi
14. Sellyei
15. Szigetvári
16. Tamási
17. Vajszlói
7. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal: illetékességi területe Bács-Kiskun megye, Csongrád megye és Békés megye; erdőtervezési körzetek szerinti illetékességi terület a körzetek megnevezésével:
1. Alsó-Duna-menti
2. Ásotthalmi
3. Bajai
4. Bugaci
5. Harkakötönyi
6. Kecskeméti
7. Kelebiai
8. Kiskőrösi
9. Kiskunhalasi
10. Kisteleki
11. Körös-Maros közi
12. Körös-vidéki
13. Közép-Duna-menti
14. Marosszög-Csanádi
8. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal: illetékességi területe Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye; erdőtervezési körzetek szerinti illetékességi terület a körzetek megnevezésével:
1. Baktalórántházai
2. Debrecen-Halápi
3. Guthi
4. Hajdúhát-Bihari
5. Közép-Tiszai
6. Nyírbátori
7. Nyíregyházi
8. Rétköz-Beregi
9. Szatmár-Nagyecsedi
10. Szolnok-Jászsági
9. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal: illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye; erdőtervezési körzetek szerinti illetékességi terület a körzetek megnevezésével:
1. Alsó-Hegyközi
2. Bánhorváti
3. Bodrogközi
4. Csereháti
5. Dél-Borsodi
6. Dél-Bükki
7. Erdőbényei
8. Erdőhorváti
9. Felső-Hegyközi
10. Fónyi
11. Gömöri
12. Gönci
13. Hernádvölgyi
14. Jósvafői
15. Lillafüredi
16. Parasznyai
17. Sárospataki
18. Szendrői
19. Szerencsi
20. Tornai
10. Heves Megyei Kormányhivatal: illetékességi területe Heves megye és Nógrád megye; erdőtervezési körzetek szerinti illetékességi terület a körzetek megnevezésével:
1. Berceli
2. Diósjenő-Királyréti
3. Egri
4. Felsőtárkányi
5. Gyöngyössolymosi
6. Hatvan-Hevesi
7. Kelet-Cserháti
8. Kemencei
9. Kiskörei
10. Nagybátonyi
11. Nagymarosi
12. Nyugat-Borsodi
13. Parádi
14. Pétervásárai
15. Romhányi
16. Salgótarjáni
17. Szécsényi
18. Szilvásváradi
19. Tarnaleleszi
20. Váci
21. Verpeléti
VADÁSZATI HATÓSÁGOK
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) tekintetében a Kormány vadászati hatóságként a megyei kormányhivatalt jelöli ki. Az első fokú vadászati hatóságok tehát alapesetben a területileg illetékes megyei kormányhivatalok. A vadászati igazgatási hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalok által hozott első fokú döntés esetén másodfokon, valamint kormányrendeletben meghatározott esetekben első fokon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) jár el.
HALGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGOK
A Kormány első fokú halgazdálkodási hatóságként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a megyei kormányhivatalt jelöli ki. Halgazdálkodási hatósági ügyben – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az eljárással érintett vízterület medrének fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal jár el. Halvédelmi bírság kiszabására irányuló közigazgatási eljárásban a jogsértő személy lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal az eljáró hatóság. A halgazdálkodási igazgatási hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalok által hozott első fokú döntés esetén másodfokon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) jár el.
Vonatkozó rendeletek (fenti időszakban hatályos állapotban):
71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről;
68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról (erdészeti, vadászati és halgazdálkodási hatóságok);
14/2015. (III. 31.) FM rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól;
22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról.
Ö S S Z E F O G L A L Á S
2015. április 1-től környezetvédelmi és természetvédelmi területi hatóságként 11 kijelölt megyei kormányhivatal jár el a fent ismertetett illetékességi területekkel. Különös illetékességgel terület illetve ügytípus alapján 3 - 3 megyei kormányhivatal rendelkezik. A korábbi környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek megszűntek, a környezetvédelmi és a természetvédelmi szakterület a 11 megyei kormányhivatal szervezeti egysége.
A kormányhivatali rendszerben egyúttal megszűntek a hatóságokként működő ágazati szakigazgatási szervek, hatóságként az illetékes megyei kormányhivatal jár el, a korábbi szakigazgatási szervek pedig a kormányhivatalok szervezeti egységeiként funkcionálnak.
Erdészeti hatóságként 10 megyei kormányhivatal jár el a fentiekben felsorolt erdőtervezési körzetek szerinti illetékességi területekkel. A korábbi, 10 megyei kormányhivatalon belüli erdészeti igazgatóságok mint hatóságok megszűntek, az erdészeti szakterület a 10 megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működik tovább.
Vadászati hatóságként és halgazdálkodási hatóságként 19 megyei kormányhivatal jár el az illetékességi területüknek megfelelően. A megyei kormányhivatalokon belüli korábbi földművelésügyi igazgatóságok mint vadászati és halgazdálkodási ügyekben is eljáró hatóságok megszűntek, a vadászati és a halgazdálkodási szakterület a megyei kormányhivatalok földművelésügyi szervezeti egysége keretében működik.
A teljes kormányhivatali rendszeren belül megszűnt a hatósági eljárásokban történő szakhatósági közreműködés, amit a szakkérdésként történő vizsgálattal folytatott eljárás váltott fel a természetvédelem – erdőgazdálkodás – vadgazdálkodás – halgazdálkodás viszonylatban is. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény ennek megfelelő szabályozása a 38/A. §, amely szerint a védett természeti területre közvetlen kihatással levő vagy azt közvetlenül érintő eljárásokban a természetvédelmi szempontok érvényesülését szakhatósági eljárás keretében vagy szakkérdésként kell vizsgálni.
Megjegyzés: a menüpont alatt ismertetett igazgatási rendszer 2016. december 31-ig működött.
