VÉDETT TERÜLETEK
VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 4. § b), c) és d) pontjai szerint természeti terület valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetes vagy természetközeli állapotok jellemeznek.
A természeti területek kiemelt oltalma törvény (Tvt.) erejénél fogva (ex lege), vagy egyedi jogszabállyal történő védetté nyilvánítással jön létre.
A Tvt. 4. § g) pontja szerint a Tvt. vagy más jogszabály (miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet) által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (tehát kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület a védett természeti terület.
A védett természeti területek alapkategóriái a nemzeti park (NP), a tájvédelmi körzet (TK), a természetvédelmi terület (TT) és a természeti emlék (TE).
A gyűjtőfogalom a védett természeti terület, nem pedig a természetvédelmi terület, ahogy azt helytelenül nem ritkán alkalmazzák. A természetvédelmi terület ugyanis a védett természeti területeknek csak az egyik kategóriája.
A védett természeti terület lehet országos jelentőségű vagy helyi jelentőségű, az országos jelentőségű védett természeti terület pedig védett vagy fokozottan védett.
A nemzeti park és a tájvédelmi körzet mindig országos jelentőségű, míg a természetvédelmi terület és a természeti emlék egyaránt lehet országos vagy helyi jelentőségű. Országos jelentőségű védett természeti területté (NP, TK, TT, TE) miniszteri rendelet, helyi jelentőségű védett természeti területté (TT, TE) önkormányzati rendelet nyilvánít.
Járulékos védett természeti területi kategóriák az erdőrezervátum, a bioszféra rezervátum és a tudományos rezervátum.
Nemzetközi minősítésű területek a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek (Ramsari területek), az Európa Diplomás területek, a Bioszféra rezervátumok, a Geoparkok, a Világörökségi területek és a Csillagoségbolt parkok. Nemzetközi (európai közösségi) jelentőségű kategória az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 területek illetve azok hálózata.
Speciális kategória a natúrpark.
Ex lege fokozottan védett természeti terület a nemzeti park természeti övezete, valamint a bioszféra rezervátum és az erdőrezervátum magterülete. Ex lege védett természeti terület a láp, a szikes tó, a forrás (5 l/perc vízhozam felett), a víznyelő, a kunhalom és a földvár (lásd a továbbiakat is).
Lássuk ezek után a törvényi meghatározásokat, fogalmakat a védett természeti terület négy alapkategóriájára (a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján).
Törvényi meghatározások
A nemzeti park (NP) az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése [Tvt. 28. § (2)]. A nemzeti park területét természeti övezetbe, természetkímélő hasznosítás övezetébe és szolgáltató övezetbe kell besorolni [Tvt. 28. § (7)].
A tájvédelmi körzet (TK) az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése [Tvt. 28. § (3)].
A természetvédelmi terület (TT) az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. Az egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított védett természeti területen kívüli ex lege védett láp és szikes tó természetvédelmi területnek minősül [Tvt. 28. § (4)].
A természeti emlék (TE) valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. Az egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított védett természeti területen kívüli ex lege védett forrás, víznyelő, kunhalom és földvár természeti emléknek minősül [Tvt. 28. § (5)].
A láp, a szikes tó, a forrás, a víznyelő, a kunhalom és a földvár törvényi meghatározását lásd Tvt. 23. § (3) bekezdése alatti pontokban.
A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 31 - 41. § tartalmazza.
A Tvt. 36. § (3) bekezdése szerint valamennyi védett természeti területre kötelező erejű, tíz évente felülvizsgálandó természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni. Természeti területet országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánító miniszteri rendeletre és (a rendelet mellékletét képező) természetvédelmi kezelési tervre mintapéldaként lásd:
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1700007.FM
A védett természeti területek jogszabályi fogalomkörébe ugyan nem tartoznak a Natura 2000 területek, azonban mint közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek állnak természetvédelmi oltalom alatt (lásd még a következő írást is).
A Natura 2000 terület európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület: külön jogszabályban meghatározott különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület [Tvt. 4. § h)]. A Natura 2000 területeket a Kormány jelöli ki és teszi közzé [Tvt. 41/A. §]. E területek jelentős része (több mint 60 %-a) nem minősül védett természeti területnek, közel 40 %-a egyben védett természeti terület is. A Natura 2000 területekre vonatkozó részletes szabályozásokat a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400275.KOR
A Tvt. 26. § (1) és 41. § (1) bekezdése alapján a védett természeti területeket és a Natura 2000 területeket a természetvédelmi hatóságnak a természetvédelmi kezelő útján táblával kell megjelölnie. A törvényben előírt és szabványban foglalt természetvédelmi hatósági táblák a fenti ábrákon, a területek elhelyezkedése pedig az alábbi országtérképen és interaktív térképen láthatóak.
A védett természeti területek keresőfelülete elérhető az állami természetvédelem hivatalos honlapján:
http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=pl
A fogalmak után ismerjünk meg néhány adatot!
Védett természeti területi főbb adatok
Országunkban 10 nemzeti park van, összes területük 481 ezer hektár (az ország területének 5 %-a).
A tájvédelmi körzetek száma 39, összes területük 337 ezer hektár.
Az egyedi jogszabállyal védett országos jelentőségű természetvédelmi területek száma 170*, amelyek összes területe 31 ezer hektár, de ex lege természetvédelmi terület minden nemzeti parkon, tájvédelmi körzeten és egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított természetvédelmi területen kívüli láp és szikes tó is. (*2017-ben új TT került kijelölésre, így a számuk 171).
Egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított országos jelentőségű természeti emlék két és fél évtizeden keresztül 1 volt, 2015 végétől számuk már 88, de ex lege természeti emlék minden NP-on, TK-en vagy TT-en kívüli forrás (5 l/perc vízhozam felett), víznyelő, kunhalom és földvár is.
Az egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított országos jelentőségű védett természeti területek (NP, TK, TT, TE) összes száma így 307, kiterjedésük összesítve közel 849 ezer hektár, ami kerekítve az ország területének 9 %-a.
A helyi jelentőségű védett természeti területek (TT, TE) száma 1772, a TT-k összesített kiterjedése 41,6 ezer hektár.
Hazánk egyedi jogszabállyal védett természeti területei így mindösszesen több mint 890 ezer hektárt tesznek ki, ami az ország területének 9,6 %-a.
A Natura 2000 területek országos összes kiterjedése közel 2 millió hektár, ez az ország területének több mint 21 %-a.
Az országos jelentőségű védett természeti területek és a Natura 2000 területek között azonban jelentős átfedések vannak. A védett természeti területek több mint 90 %-a egyben Natura 2000 terület, míg a Natura 2000 területek közel 40 %-a védett természeti terület. A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területek aránya így az összes Natura 2000 terület több mint 60 %-a.
A védett természeti területek 51,4 %-a, a Natura 200 területeknek pedig 41,8 %-a erdőterület.
A járulékos, a speciális és a nemzetközi minősítésű természeti illetve védett természeti területi kategóriákat illetően az országban 63 erdőrezervátum, 6 bioszféra-rezervátum, 29 ramsari terület (nemzetközi jelentőségű vizes élőhely), 3 Európa diplomás terület, 1 világörökségi természeti terület, 3 világörökségi kultúrtáj, 2 csillagoségbolt-park, 9 natúrpark és 2 geopark van (2015).
A következő ábra a védett természeti területek kategóriáit szemlélteti.
A fenti táblázat egyedi jogszabállyal védett természeti területeink (v.t.t.) országos mennyiségi adatait tartalmazza. További adatokat és információkat, valamint az "ex lege" védett természeti területek mennyiségi adatait lásd az állami természetvédelem hivatalos honlapján a Védett természeti területek, illetve a Tények és adatok menüpontok alatt: ► www.termeszetvedelem.hu.
A weboldalon lásd még: https://termeszetor.hu/cikkek/szamadatok/
NATURA 2000 TERÜLETEK
A Natura 2000 területek európai ökológiai hálózatot képeznek az Európai Unióban. Kijelölésük azonos szempontok alapján, az ún. jelölő (közösségi jelentőségű) fajok illetve élőhelyek alapján történt a következő két EU Irányelv alapján.
Madárvédelmi területek:
– az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről, amely a 79/409/EGK irányelv újrakodifikált változata.
Természetmegőrzési területek:
– a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről.
A létrehozást indokolta többek között az a természetvédelmi szempont, hogy a természeti értékek megőrzését a szigetszerűen kialakított védett természeti területeken nem lehet hosszú távon biztosítani. A Natura 2000 területeken a tiltás és kötelezés helyett a korlátozás és a támogatás gyakorlata érvényesül, a Natura 2000 fenntartási tervek alapvetően szempontokat, irányelveket, ajánlásokat, vállalt gazdálkodási előírásokat tartalmaznak. Alapvető cél a biológiai sokféleség megóvása.
A magyarországi összesen 525 kijelölt Natura 2000 területből a különleges madárvédelmi területek száma 56, a természetmegőrzési területek száma 479, tíz terület kettős területtípus. A mindösszesen közel 2 millió hektárnyi Natura 2000 területeinknek 42 %-a erdő (a többi rét, legelő, vizes élőhely, szántó és más terület), 39 %-a egyben országos jelentőségű védett természeti terület, 61 %-a pedig védett természeti területen kívüli (védett természeti területnek nem minősülő) terület. Európában összesen 100 millió ha Natura 2000 terület van.
A Natura 2000 területek fenti európai uniós természetvédelmi irányelvek alapján meghatározott területtípusait a hazai jelölő fajok számával az alábbi ábra szemlélteti.
A Natura 2000 területeket a Kormány jelöli ki és teszi közzé az e területekre vonatkozó szabályok meghatározásával (Tvt. 41/A. §), az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben.
A Natura 2000 területek jelölő fajai a közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok (a továbbiakban együtt közösségi jelentőségű fajok) közül kerülnek ki. A közösségi jelentőségű fajokat a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 1. A), 2. A), 2. B), 3. A) és 3. B) számú mellékletei tartalmazzák. A jelölő fajok azok, amelyek a közösségi jelentőségű fajok közül hazánkban jelentős állománnyal fordulnak elő, és amelyek, illetve a jelölő élőhelytípusok [4. A), 4. B) számú melléklet] alapján kerültek kijelölésre Natura 2000 területeink.
A Natura 2000 területek témakörében jelent meg 2014 áprilisában a „Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon” című természetvédelmi szakkönyv, több mint száz szerzőtől, közel 1000 oldal terjedelemben (lásd SZAKIRODALOM menüpont).
Vonatkozó rendeletek:
275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről;
269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól;
128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól;
14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről.
A BIOSZFÉRA-REZERVÁTUMOKRÓL
Az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 1971-ben „Man and Biosphere” (MAB) (Ember és bioszféra) címmel kutatási programot indított, amelyet 1972. június 5-én a Stockholmban tartott „Ember és bioszféra” ENSZ környezetvédelmi világkonferencián hagytak jóvá határozattal a résztvevő országok (ezt a napot egyben nemzetközi környezetvédelem világnapjává nyilvánították). A program keretében 2015-ig 120 országban összesen 630 ún. bioszféra-rezervátumot jelöltek ki.
A bioszféra-rezervátumok (BR) létesítésének fő céljai a Föld nagy ökoszisztéma-típusait reprezentáló, kiemelkedően értékes területek védelme, a biológiai sokféleség megőrzése, a fenntartható fejlődés élő laboratóriumaiként az emberi hatások és a természetes folyamatok megfigyelése, és a fenntartható hagyományos gazdálkodási módszerek kidolgozásának elősegítése.
A bioszféra-rezervátumok 3 fő funkciója a következő.
Megőrzési funkció: a rezervátumoknak biztosítaniuk kell a kiválasztott ökoszisztémák változatosságának a fennmaradását és a fajok sokféleségének a megőrzését.
Fejlődési funkció: a rezervátumok területén belül elő kell segíteni a helyi körülmények között megvalósítható, ökológiai, társadalmi és kulturális szempontból is fenntartható gazdasági fejlődést a helyi hagyományos módszerek figyelembe vételével.
Kutatási és oktatási funkció: a rezervátumok területén támogatni kell a természetvédelmi célú tudományos kutatásokat és monitorozást, elő kell segíteni az oktatási és ismeretterjesztési célú tevékenységeket.
A bioszféra-rezervátumok területi kialakítása zónáción, övezeti rendszeren alapul.
A magterület fokozottan védett természeti terület, amelynek az elsődleges funkciója a megőrzés, a természetes folyamatok megfigyelése és a kutatás. Hosszú távú védelmet nyújt a területén élő életközösségeknek, növény- és állatfajoknak.
A pufferterület (pufferzóna, védőzóna) célja a magterületek védelme. Csak korlátozottan folyhat a területen emberi tevékenység, amely nem lehet ellentétes a természetvédelmi célokkal, és cél az ökoturizmus elősegítése is.
Az átmeneti zóna a természeti erőforrások fenntartható használatának bemutató területe.
A bioszféra-rezervátum nemzetközi minősítésű és jelentőségű, járulékos védett természeti területi* kategória. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 29. § (1) és (2) bekezdése a következőként rendelkezik:
Nemzeti parkot, tájvédelmi körzetet, természetvédelmi területet, vagy azok meghatározott részét – ha az nemzetközileg kiemelkedő tudományos értéket képvisel – a miniszter nemzetközi kötelezettség-vállalásainkkal összhangban bioszféra-rezervátummá minősíthet. A bioszféra-rezervátumon belül a kiemelkedő természetvédelmi érték közvetlen megóvására magterületet kell kijelölni. A Tvt. 29. § (4) bekezdése szerint a bioszféra-rezervátum magterülete a törvény erejénél fogva (ex lege) fokozottan védett.
* A magterület védett természeti területen (NP, TK, TT), a pufferterület jellemzően természetvédelmi oltalom alatt álló területen (védett természeti területen vagy védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen) kerül kijelölésre, míg az átmeneti zóna azokon kívül is.
Magyarországon jelenleg hat bioszféra-rezervátum van. Az Aggteleki bioszféra-rezervátum, a Fertő-tavi bioszféra-rezervátum, a Hortobágyi bioszféra-rezervátum, a Kiskunsági bioszféra-rezervátum és a Pilisi bioszféra-rezervátum jelölését 1979 és 1981 között fogadta el az UNESCO MAB, a hatodik területet, a Mura-Dráva-Duna határon átnyúló (kétoldalú, horvát-magyar) bioszféra-rezervátumét pedig 2012-ben.
A hat bioszféra-rezervátum összes kiterjedése az átmeneti zónákkal együtt 509.000 hektár. Ebből a határon átnyúló hatodik a legnagyobb kiterjedésű, meghaladja a 235.000 hektár területet, amelyből azonban 178.000 hektár (1.000 ha kivételével nem védett) átmeneti zóna. A megterületek összes területe 29.150 hektár (kerekített adatok).
Vonatkozó rendelet:
7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet a magyarországi bioszféra-rezervátumokról.
A TERÜLETI TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOM
A természetvédelem területi vonatkozásban általános védelmet és kiemelt oltalmat jelenthet. A kiemelt természetvédelmi oltalom nem csak a védett természeti területekre irányul, hanem az európai közösségi jelentőségű Natura 2000 területeket is ebben a körben kell tárgyalni függetlenül attól, hogy védelmük a hatályos vonatkozó hazai jogszabályok alapján alacsonyabb szintű. Példaként említhető erre, hogy amíg a védett természeti területen levő erdő „védelmi elsődleges rendeltetésű” és további rendeltetésként gazdasági rendeltetések nem adhatók meg, addig a nem védett természeti területen kijelölt Natura 2000 területek esetében a Natura 2000 elsődleges rendeltetés csak a kiemelt közösségi jelentőségű jelölő erdei élőhelytípus esetében alkalmazható természetes és természetszerű erdőben. Hasonlóan példa – művelési ágtól függetlenül –, hogy amíg a védett természeti területek természetvédelmi kezelési terve kötelező erejű, addig a Natura 2000 területek fenntartási terve csupán ajánlásokat tartalmaz.
A területi természetvédelmi oltalom esetében jellemzőnek mondható a kettős vagy többes védelem. Tipikus példa erre, hogy a Natura 2000 területek kerekítve 40 %-a védett természeti terület, a védett természeti területek 90 %-a pedig egyben Natura 2000 terület is.
Ugyancsak példaként szolgálhatnak a kettős védelemre a járulékos védett természeti területi kategóriák, pl. az erdőrezervátum, amely a védett természeti területté nyilvánítást követő másodlagosan alkalmazott területi védelmi kategória ex lege fokozottan védett magterülettel.
Szintén itt kell említeni az országos jelentőségű védett természeti területtel átfedésben levő nemzetközi minősítésű területi kategóriákat. Ilyen kategória a nemzetközi jelentőségű vizes élőhely (a Ramsari terület), az Európa Diplomás terület, a Bioszféra rezervátum (melynek magterülete ex lege fokozottan védett), a Világörökség terület (Világörökség természeti és kultúrtáj terület), a Geopark és a Csillagoségbolt park.
A kettős vagy többes védelemnek megfelelő természetvédelmi kezelés erősíti az adott terület természetvédelmét.
Megjegyzés
Fajok vonatkozásában is megemlíthető a kettős védelem, a fajvédelmet ugyanis növények esetében megalapozza, erősíti a területi védelem, állatfajok és növényfajok esetében pedig egyaránt erősíti – a területi védelmen belül, vagy nem védett természeti területen – a szűkebb élőhely védelme.
Lássunk itt végül egy összefoglaló ábrát a természetvédelmi kiemelt oltalom alatt álló (védett természeti, Natura 2000) területek kategóriáiról, szemléltetve a területi átfedéseket is!
Megjegyzés
Gyakori hiba a hétköznapi és a sajtókommunikációban a természetvédelmi terület gyűjtőfogalomként történő helytelen alkalmazása a védett természeti területi kategóriákra, a védett természeti terület megnevezés helyett.
TERMÉSZET – ORSZÁGOS TERÜLETI ARÁNYOK
Védett és nem védett természeti környezetünk relatív nagyságrendjének jellemzésére jól alkalmasak a %-ban kifejezett területi arányok, amelyek 2015-ben – kerekített számokkal – a következők.
Magyarország területének 10 %-a védett természeti terület, 21 %-a Natura 2000 terület, és – a védett természeti illetve a Natura 2000 területek átfedései eredményeképpen – összesen 23 %-a áll természetvédelmi oltalom alatt. A védett természeti területek 91 %-a ugyanis egyúttal Natura 2000 terület is, illetve a Natura 2000 területek 39 %-a egyben védett természeti terület.
Az ország területének 21 %-a erdőterület (= erdősültség), ~ 88 %-a vadászterület és közel 2 %-a halgazdálkodási vízterület.
Természetvédelmi szempontból – mint a természeti környezet részét képező ökoszisztéma (életközösség és élőhely) – meghatározóak az erdők. A védett természeti területek 51 %-a, a Natura 2000 területeknek pedig 42 %-a erdő. A többi természetvédelmi oltalom alatt álló terület különböző más művelési ágakba (rét, legelő, szántó, kivett, nádas stb.) tartozik.
Az ország erdőterületének 24 %-a védett természeti terület, 43 %-a Natura 2000 terület. A 24 % védett erdőterületből 2 % Natura 2000 területek nélküli védett természeti terület. A 43 % Natura 2000 területből 21,5 % egyben védett természeti terület is, 21,5 % pedig védett természeti területen kívüli Natura 2000 terület.
Az országos összes vadászterület mintegy 25 %-a védett természeti illetve Natura 2000 terület, gyakorlatilag minden természetvédelmi oltalom alatt álló terület – a vadászterületnek nem minősülhető területek kivételével – egyben vadászterület.
Kérdések
Mit jelentenek az alábbi természeti területi kategóriák és milyen átfedések lehetségesek közöttük?
1. Természeti terület
2. Védett természeti terület
3. Fokozottan védett természeti terület
4. Természetvédelmi terület
5. Nemzeti park
6. Tájvédelmi körzet
7. Természeti emlék
8. Természeti övezet
9. Természetkímélő hasznosítás övezete
10. Szolgáltató övezet
11. Erdőrezervátum
12. Bioszféra-rezervátum
13. Ramsari terület
14. Európa diplomás terület
15. Magterület
16. Védőövezet
17. Ex lege (törvény erejénél fogva) védett vagy fokozottan védett természeti terület
18. Országos jelentőségű védett természeti terület
19. Helyi jelentőségű védett természet terület
20. Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület
a) különleges madárvédelmi terület
b) különleges természetmegőrzési terület
c) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
