KORLÁTOZÁSOK
A TERMÉSZET VÉDELMÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KORLÁTOZÓ ÉS TILTÓ SZABÁLYOZÁSOK
Földünkön az emberiség természeti környezetének a fennmaradása a jövő lét egyik alapfeltétele, hatékony védelme ezért a mindenkori jelen alapvető feladata. Természeti értékeink és természeti területeink a nemzeti vagyon sajátos pótolhatatlan részei. Fenntartásuk, a jövő nemzedékek számára való megőrzésük, a természeti erőforrásokkal történő takarékos gazdálkodás, a vadon élő fajok fennmaradásának biztosítása, a biológiai sokféleség oltalma, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolat kialakítása érdekében törvényi szabályozások, rendelkezések szükségesek. A rendelkezések között meghatározó fontosságúak a védelmi célú, használati – hasznosítási, igénybevételi korlátozások és tiltások, amelyek a természet védelmének alapvető eszközei. A korlátozások jogi megoldása például tevékenységek hatósági engedélyhez kötése. A menüpont alatti írás a természet védelmét is szolgáló korlátozások és tiltások témakörébe nyújt átfogó bepillantást a vonatkozó jogszabályhelyek megjelölésével.
A természet hasznosításával és védelmével összefüggő részletes törvényi korlátozásokat és tiltásokat részleteiben a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (természetvédelmi törvény, Tvt.), az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (erdőtörvény, Evt.), a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (vadászati törvény, Vtv.), valamint a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (halgazdálkodási törvény, Hhvtv.) tartalmazza. A négy törvény közvetlenül elérhető a Bevezető ismeretek menüpont alatt. Ugyancsak foglalkoznak korlátozások és tiltások szabályozásával a fenti törvények felhatalmazása alapján a végrehajtási rendeletek: kormányrendeletek és miniszteri rendeletek.
Ami a fenti törvények viszonyát illeti, a jogszabályi egyenrangúság mellett speciális szabályozások is érvényesülnek. Az Evt. 4. § (3) bekezdése például kimondja, hogy védett természeti területen levő erdő esetén az Evt. rendelkezéseit a Tvt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Hasonlóan szabályoz a Hhvtv. 1. § (3) bekezdése – bár csak a kiemelt természetvédelmi oltalom terén –, amely szerint természetvédelmi oltalom alatt álló hal és más hasznos víziállat esetében a Hhvtv. rendelkezéseit a Tvt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
TERMÉSZETVÉDELMI TÖRVÉNY
A természettel összefüggő legalapvetőbb korlátozást a Tvt. az Alapelvek cím alatt fogalmazza meg az 5. § (2) bekezdésben azzal, hogy a természeti értékek és területek csak olyan mértékben vehetők igénybe és hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége és a biológiai sokféleség fennmaradjon.
A Tvt. a II. Része A természeti értékek és természeti területek általános védelme cím alatt a kötelezés célú és más rendelkezések között korlátozásokat és tiltásokat is megállapít a tájvédelemmel, a vadon élő élővilág, az élőhelyek és a földtani természeti értékek általános védelmével összefüggésben. De alapoz a Tvt. II. Rész a természet általános védelme szempontjából a gazdálkodásra vonatkozó korlátozó és tiltó rendelkezésekre is az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás, a halgazdálkodás, valamint a mező- és nádgazdálkodás terén. Lásd e tekintetben különösen a Tvt. 9. §, 11 – 14. § és 16 – 21. §! A Tvt. 14. §-a például tiltja a nem őshonos halfajok természetes vagy természetközeli vizekbe telepítését, továbbá halgazdasági célú halastavakból az ilyen halfajok más élővizekbe juttatását. A 18. § (3) bekezdése természeti területen építmények elhelyezését korlátozza, a (4) bekezdés pedig természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 m-en belül tiltja a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok elhelyezését.
A Tvt. III. Része Természeti területek és értékek kiemelt oltalma címmel a védett természeti területekre és a védett természeti értékekre vonatkozó rendelkezések között állapít meg korlátozásokat és tiltásokat a 33., 35., 37., 38., 40., 42., 43., 44., 50., 51., 52. §-okban.
Példaként szolgálhat, hogy védett természeti területen vagy annak meghatározott részén a közlekedést és a tartózkodást a természetvédelmi hatóság korlátozhatja vagy megtilthatja [Tvt. 37. § (2)], fokozottan védett természeti területre történő belépéshez pedig a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges [Tvt. 40. § (1)]. Korlátozást jelentenek a természetvédelmi hatósági engedélykötelezettségek számos tevékenységhez, pl. gyűjtés, legeltetés, égetés, horgászat, sportverseny, technikai sporttevékenység stb. [Tvt. 38. § (1)], valamint a védett növény- és állatfajokkal [Tvt. 42 – 43. §], barlangokkal [Tvt. 51. §], védett ásványi képződményekkel [Tvt. 52. (4)] kapcsolatban. Általános jellegű tiltást fogalmaz meg a Tvt. 31. §-a: tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. A Tvt. 35. § (1) bekezdés a) pontja tiltja védett természeti területen olyan épület, építmény, nyomvonalas létesítmény, berendezés létesítését vagy üzembe helyezését, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja. A Tvt. 42. § (1) bekezdése a védett növényfajokkal, a 43. § (1) bekezdése a védett állatfajokkal kapcsolatos tiltásokat fogalmaz meg a következőként: tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása; tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
A természetvédelmi eljárásjogi szabályok között alapvető rendelkezést jelent a Tvt. 78. § (1) bekezdése, amely szerint a természetvédelmi hatóság korlátozhatja, felfüggeszheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységeket. A hatósági határozat a védett természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetében fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
A Tvt. 36. §-a és a vonatkozó végrehajtási rendelet alapján az országos jelentőségű védett természeti területekre miniszteri rendeletként, helyi jelentőségű védett természeti területre önkormányzati rendeletként kiadott természetvédelmi kezelési tervek az adott védett természeti területre vonatkozó konkrét korlátozásokat és tilalmakat is tartalmazzák.
A természeti erőforrások végesek, kimeríthetőek, ezért az igénybevétel szükségszerű szabályozásán belül – ahogy az a bevezetőben is szerepel – a korlátozás meghatározó eszköz. A természet igénybevételének korlátozását legáltalánosabban és legalapvetőbben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése tartalmazza: az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti. A természethasználat ágazati törvényeinek korlátozó és tiltó rendelkezései a természetvédelemmel összefüggésben meghatározóan a természet általános védelmét, a szükséges vonatkozásokban pedig a természet kiemelt oltalmát is hivatottak szolgálni.
ERDŐTÖRVÉNY
Az erdőtörvénynek az erdő rendeltetéseivel és az üzemmódokkal foglalkozó II. Fejezete Az erdő egyes rendeltetéséhez, közérdekű funkciójához kapcsolódó különös erdőgazdálkodási szabályok alcím alatt biztosít erdőgazdálkodási tevékenységre természetvédelmi célú korlátozási időszakokra és területi korlátozásokra lehetőségeket, meghatározóan természetvédelmi hatósági kezdeményezésre.
Az erdőgazdálkodás tervszerűségével és engedélyezési rendszerével foglalkozó III. Fejezet alapján az erdészeti hatóság által folytatott körzeti erdőtervezési eljárással készülő – a következő körzeti erdőtervezésig terjedő időszakban végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermeléseket, erdőnevelési módokat, és a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségeket, illetve előírásokat meghatározó – erdőtervben állapíthatók meg az erdőgazdálkodásra vonatkozó, a fenntartható erdőgazdálkodást és természetvédelmi érdekeket szolgáló korlátozások az erdei haszonvételek, köztük elsősorban a fakitermelés javasolt mértékével.
Az erdőt károsító hatások elleni védekezés című VI. Fejezet a fenntartható vadállományra (Evt. 60. §), a káros tevékenységekre (Evt. 61. §), az erdő talajának védelmére (Evt. 63. §) és a tűz elleni védelemre (Evt. 65. §) tartalmaz tiltásokat, illetve korlátozásokat.
Az Evt. VII. Fejezete az erdei haszonvételeket szabályozza, amely szabályozások keretei között elsősorban a fakitermelésre, a földalatti gomba gyűjtésére és a korábbi erdőtörvényi előírásokban tiltott, a 2017. évi törvénymódosítás alapján azonban erdei haszonvételnek minősülő erdei legeltetésre állapít meg törvényes korlátozásokat.
Az erdőgazdálkodás terén az erdei haszonvételek közül a tarvágásos fakitermelés korlátozása lehet az egyik iskolapéldája a területi korlátozásoknak. Az Evt. 74. §-a alapján a tarvágás megengedett legnagyobb területe gazdasági elsődleges rendeltetésű faültetvényekben és kultúrerdőkben 20 ha, gazdasági elsődleges rendeltetésű származék és átmeneti erdőkben 10 ha, egyéb erdőkben és hegyvidéki erdőben 5 ha. Védett természeti területen levő erdőben azonban a Tvt. szabályozása érvényesül, amely szerint tarvágás csak nem őshonos fafajú, természetes felújulásra nem képes állományokban legfeljebb 3 ha területtel engedélyezhető.
A földalatti gomba gyűjtésének és a 2017. évi törvénymódosítással erdei haszonvételként bevezetett erdei legeltetésnek a korlátozásait és tiltását az Evt. 76/A – 76/C. §-ok tartalmazzák, az erdei haszonvételek közül a gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, virág gyűjtésének korlátozási kérdésével pedig külön aloldal foglalkozik:
https://termeszetor.hu/cikkek/nyitooldal/gomba--gyogynoveny--vadgyumolcs-es-virag-gyujtese.html
Az erdő látogatásának korlátozásait és tiltásait az Evt. 91 – 94. §-ai szabályozzák (IX. Fejezet). Az erdők természetvédelmét különösen a 92/A. § szolgálja, amely szerint erdőben, illetve az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton quaddal, terep-motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, motorkerékpárral – erdőgazdálkodási célú járműforgalom kivételével – közlekedni tilos.
VADÁSZATI TÖRVÉNY
Vadászat alatt kizárólag a vadnak minősülő vadászható állatfajok (a Vtv. alapján vad) vadászati célra engedélyezett eszközzel és módon, vadászterületen, vadász általi elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet értjük, a vadnak minősülő vadon élő állatfajok körét pedig a vadgazdálkodásért felelős miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben állapítja meg [Vtv. 1. § (2)].
A Vtv. vad és élőhelyének védelméről szóló II. Fejezete tartalmazza a vadászati tilalmakat a 37. §-ban, a tiltott vadászati eszközöket a 37/A. §-ban, a tiltott vadászati módokat a 37/B. §-ban. Tilos vadászni tiltott vadászati eszközzel, tiltott vadászati módon, vadászati tilalmi időben, vadászati kíméleti területen és vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén. Vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata vízivad vadászat során tilos. Tiltott vadászati eszköz például a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz, az automata vagy félautomata golyós lőfegyver, az áramütést előidéző elektromos eszköz, az éjszakai lövésre alkalmas célzóeszköz stb. Tiltott vadászati mód például az olyan időpontban történő vadászat, amikor a vad menekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott.
A vadászat időbeli korlátozását illetően az egyes vadfajok vadászatának ideje a vadászati éven belül a vadászati idény, a vadászati idényen kívüli időszak a vadászati tilalmi idő. A vadászati idényt a vadgazdálkodásért felelős miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg [Vtv. 38. §]. Mindemellett tiltásokat tartalmaz a Vtv. 28. § (4) bekezdése (madárfajok fészkelésének zavarása, tojásainak gyűjtése), továbbá a 29. § (tilos a vad kínzása).
A vadgazdálkodásról szóló III. Fejezetben előírt, a vadgazdálkodási tevékenység tervszerűségét biztosító tájegységi vadgazdálkodási terv többek között tartalmazza az egyes vadfajok fenntartandó legkisebb létszámát (törzsállomány) és az élőhelyet még nem veszélyeztető fenntartható legmagasabb létszámot [Vtv. 43. § (1) c)], az éves vadgazdálkodási terv pedig például a vadfajonként elejthető, elfogható vadlétszámot [Vtv. 47. § (2) b)].
A Vtv. vadászatról szóló IV. Fejezete szabályozza a vad elejtésére vagy elfogására alkalmazható vadászati eszközöket a 67. §-ban, a vadászat rendjét a 69. §-ban, a vadászat rendje megsértésének eseteit pedig a 71. §-ban. Utóbbira a vadászati napszaki korlátozásából fakadó példa, hogy a külön jogszabályban megállapított vadfajok vadászatának kivételével a vadászat rendje megsértésének minősül az éjszakai vadászat (a csillagászati napnyugtát egy órával követő és a csillagászati napkeltét egy órával megelőző időpontok közötti vadászat).
HALGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNY
A Hhvtv. I. Fejezete 2. Értelmező rendelkezések cím alatt a 2. § 9. és 16. pontjában határozza meg a halászat és a horgászat fogalmát. A halászat a halnak és más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási vízterületen történő rekreációs vagy kereskedelmi célú, illetve ökológiai célú szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve a horgászatot. A horgászat rekreációs célból a halnak halgazdálkodási vízterületen és haltermelési létesítményben megengedett módon horgászkészséggel való fogása.
A természetvédelmi oltalom alatt álló hal, valamint más hasznos víziállat kifogását a Hhvt. 12. §-a tiltja. A fogható őshonos halfajokhoz fajlagos tilalmi időt, valamint méret- és mennyiségi korlátozásokat rendel a jog [Hhvtv. végrehajtási rendelet: 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet]. A fajlagos (fajra vonatkozó) tilalmi idő az egyes halfajok kifogását tiltó naptári időszak. A halászati és horgászati méretkorlátozás halfajonként a kifogható mérettartományt, a halászati és horgászati mennyiségi korlátozás a halfajonként naponta és évente kifogható összes mennyiséget jelenti.
A Hhvtv. A hal és élőhelyének általános védelme című II. Fejezete a hal élőhelyének védelme, valamint a halak és halállományok védelme érdekében korlátozó vagy tiltó intézkedések elrendelésére [Hhvtv. 11. §], az őshonos halfajok jogszabályban meghatározott fajlagos tilalmi idejének meghosszabbítására illetve megrövidítésére, további halászati és horgászati méret- és mennyiségi korlátozásra vagy az alól felmentés engedélyezésére biztosít hatáskört a halgazdálkodási hatóság számára [Hhvtv. 15 – 16. §].
A Halgazdálkodás című III. Fejezetben a 14. cím foglalkozik a horgászat és a halászat rendjével. A Hhvtv. 45. § (5) bekezdése szerint a halászat, illetve a horgászat gyakorlása során be kell tartani többen között a fajlagos tilalmi időre, a halászati és horgászati méretkorlátozásra, valamint a halászati és horgászati mennyiségi korlátozásre vonatkozó rendelkezéseket. A 46. § tiltásokat állapít meg a fogási eszközt és a fogási módot illetően, továbbá ugyancsak megállapítja a halgazdálkodási vízterületen tiltott halfogási eszközöket és módokat (pl. elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásán alapuló eszköz használata, valamint halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján történő birtoklása, búvárszigony használata, gereblyézés vagy hurokvető halászati módszer alkalmazása stb.).
Természetes vizek halgazdálkodási vízterületein kereskedelmi célú halászat 2016-tól nem folytatható.
***
A hulladékelhelyezéssel, tűzgyújtással kapcsolatos tiltásokat és korlátozásokat a vonatkozó szabályozások között külön aloldal tartalmazza:
https://termeszetor.hu/cikkek/nyitooldal/szemeteles--hulladekelhelyezes--tuz-a-termeszetben.html
A természetbeni közlekedéssel összefüggő korlátozásokat és tiltásokat szintén külön menüpont, a Természethasználat utolsó három írása átfogóan részletezi:
https://termeszetor.hu/cikkek/termeszethasznalat/
