VÉDETT ÉRTÉKEK
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 4. § a) pontja határozza meg a természeti érték, a 4. § e) pont pedig a védett természeti érték fogalmát.
A 4. § e) pont szerint védett természeti érték a Tvt. vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított – kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő – élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány.
Természeti értéket védetté vagy fokozottan védetté a törvény erejénél fogva védett természeti érték kivételével miniszteri rendelet nyilvánít, lásd 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet (a védett természeti érték mindig országos jelentőségű). Fokozottan védetté nyilvánításra akkor van szükség, ha a védett természeti érték védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható [Tvt. 23. § (5)].
A védett természeti értékek a következők:
► védett növényfajok;
► védett gombafajok;
► védett zuzmók;
► védett állatfajok;
► barlangok;
► védett ásványok, védett ősmaradványok.
A Tvt. 23. § (2) bekezdése alapján a természeti értékek közül valamennyi barlang a törvény erejénél fogva védelem alatt áll, azaz „ex lege” védett. A barlang jogi meghatározását lásd Tvt. 23. § (3) bekezdés a) pont alatt.
A védett és a fokozottan védett természeti értékeket, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajokat, a rájuk vonatkozó szabályokat, pénzben kifejezett értéküket a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény III. Része; a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 1., 2., 5., 6., 7., 8. és 9. számú mellékletei; továbbá a védett ásványok és ásványtársulások köréről és pénzben kifejezett értékéről szóló 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelet tartalmazzák illetve állapítják meg. A 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletet lásd:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100013.KOM
mocsári kockásliliom - 50.000 Ft fekete gólya - 500.000 Ft keleti sün - 25.000 Ft
A védett növényfajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke:
5.000 Ft/egyed; 10.000 Ft/egyed vagy 50.000 Ft/egyed.
A fokozottan védett növényfajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke:
100.000 Ft/egyed vagy 250.000 Ft/egyed.
250.000 Ft/egyed pénzben kifejezett értékű fokozottan védett növényfaj például a bánáti bazsarózsa, a tornai vértő, a tartós szegfű, a dolomitlen (pilisi len), a magyar boglárka, a magyar vadkörte stb.
A védett állatfajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke:
2.000 Ft/egyed; 5.000 Ft/egyed; 10.000 Ft/egyed; 25.000 Ft/egyed vagy 50.000 Ft/egyed.
A fokozottan védett állatfajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke:
100.000 Ft/egyed; 250.000 Ft/egyed; 500.000 Ft/egyed vagy 1.000.000 Ft/egyed.
A védett gomba- és zuzmófajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke:
5.000 Ft/egyed vagy 10.000 Ft/egyed.
Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke 10.000 Ft/egyed, a természetvédelmi szempontból jelentős állatfajoké pedig 25.000 Ft/egyed.
1.000.000 Ft/egyed pénzben kifejezett értékű fokozottan védett állatfaj például a túzok, a kerecsensólyom, a parlagi sas, a rétisas, a kígyászölyv, a széki lile, a csíkosfejű nádiposzáta, a csíkos szöcskeegér, a parlagi vipera, a nyugati földikutya stb.
A védett ásványok pénzben kifejezett értéke:
10.000 Ft/példány; 20.000 Ft/példány; 50.000 Ft/példány vagy 100.000 Ft/példány.
Megjegyzések
Pénzben kifejezett érték = számszerűsített természetvédelmi érték.
Az "egyed" fogalmát lásd Tvt. 4. § p) pont és Btk. 242. § (4) bekezdés alatt. Egyed = élő szervezet példánya, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka, továbbá az azokból származó összetevőt tartalmazó termék vagy készítmény.
Az ásványi "példány" fogalmát lásd 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelet 1. § (2) bekezdésben. Példány = az ásvány szabad szemmel is látható méretű kristálylapokkal határolt egyede, vagy más rendezett külső alakkal rendelkező halmaza.
A védett növény- és állatfajokra vonatkozó törvényi szabályokat a Tvt. 42 - 47. §, a barlangok védelmére vonatkozó szabályokat a Tvt. 48 - 51. §, a védett ásványi képződményekre vonatkozó szabályokat pedig a Tvt. 52. § tartalmazza.
A kiemelt oltalom alatt álló természeti értékek 2015. év végi összesített mennyiségi adatait a következő táblázat tartalmazza (növényfajok száma, állatfajok száma = leírt fajok száma; a fajok becsült összes száma a baktériumokat nem számítva mintegy 9 millió).
A hazai védett és fokozottan védett fajok mellett vannak európai közösségi egyedi és területi védelem alatt álló fajok is a következő kategóriákkal:
a) az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok (lásd fentebb is),
b) közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű fajok.
ad a)
A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 7. és 8. számú melléklete tartalmazza a hazai védett és fokozottan védett növény- és állatfajok között (1. és 2. számú melléklet) nem szereplő, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajokat. Ezen növényfajok száma 577, egyedeik pénzben kifejezett értéke 10.000 Ft., az állatfajok száma 698, egyedeik pénzben kifejezett értéke 25.000 Ft.
Az „Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfaj” kategória az EU Élőhelyvédelmi Irányelv és Madárvédelmi Irányelv által biztosított egyedi szintű védelmet (kiemelt oltalmat) valósítja meg azokra a fajokra, amelyek szerepelnek az Élőhelyvédelmi Irányelv IV. és V. mellékletében, illetve őshonosnak számítanak a Madárvédelmi Irányelv alapján, de nem védettek, nem fokozottan védettek, nem vadászhatóak, illetve nem halászhatóak vagy horgászhatóak a hazai jogszabályok alapján. Ez utóbbiak védelmét ugyanis az adott jogszabályok [Tvt., 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet, Vtv., Hhvtv. és végrehajtási rendeleteik] rendezik. Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajokra vonatkozó szabályozásokat lásd 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4. § és 4/A. §, illetve 1996. évi LIII. törvény 42 - 44. §, valamint 78. és 80. §.
ad b)
Másik (hasonló hangzású, de tágabb) kategória a közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok. Ezek a fajok azok, amelyekre Natura 2000 területeket kell kijelölni, ezért lásd még: a védett területek menüpont, Natura 2000 területek.
A közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 1. A), 2. A), 2. B), 3. A) és 3. B) számú mellékletei tartalmazzák. Ezeken a listákon szerepel minden faj, amely az EU irányelvek alapján Natura 2000 jelölő faj lehet az Európai Unióban. Jelentős részük nem él nálunk, de nehéz volna meghatározni, hogy melyiknek van potenciális esélye arra, hogy egyszer majd jelentős állománnyal megjelenik hazánkban. Ezen fajok közül kerülnek ki tehát a hazai Natura 2000 területek jelölő fajai. A jelölő fajok azok, amelyek a közösségi jelentőségű fajok közül országunkban jelenleg jelentős állománnyal fordulnak elő, és amelyek, valamint a jelölő élőhelytípusok alapján kerültek kijelölésre Natura 2000 területeink. Jelölő növényfajaink száma 37, jelölő állatfajainké pedig 205 (ebből 101 madárfaj).
A védelem irányultsága, szintje szempontjából lényeges tehát, hogy amíg az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok [a)] esetében a szabályozások az egyedi védelemre vonatkoznak, addig a közösségi jelentőségű fajok [b)] esetében a területi védelemre (ezen fajok jelentős hazai állományainak élőhelyeit ki kell jelölni Natura 2000 területté).
A közösségi jelentőségű fajok között hazánkban nem védett*, védett és fokozottan védett fajok, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok egyaránt vannak. A hazai jelölő fajok három halfaj kivételével védett vagy fokozottan védett növény- és állatfajaink közül kerültek ki.
*A hazai fogható halfajok között 4 őshonos faj, a (vadászható) vadfajok között pedig 16 faj közösségi jelentőségű.
Összefoglaló szemléltetésként lásd: élő természeti értékek védelme.doc
A védett természeti értékekkel, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajokkal, valamint a jelölő fajokkal kapcsolatos további adatok és információk megtalálhatók az állami természetvédelem hivatalos honlapján, a Védett természeti értékek, valamint a Tények és adatok menüpontok alatt: ► www.termeszetvedelem.hu.
A védett, illetve az Európai Közösségben jelentős fajok keresőjét és a fajok leírását lásd a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapján:
http://www.termeszetvedelem.hu/?pg=vf
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK PÉNZEN, PÉNZBEN
A védett természeti értékeink megóvása alapvető állami és társadalmi természetvédelmi feladat, törvényi kötelezettség. Az ennek megfelelő társadalmi tudatformálást a vadon élő fajok és védelmük különböző népszerűsítő reklámozása (PR) is elősegíti, a kiemelt oltalom alatt álló [védett és fokozottan védett, továbbá az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős (a továbbiakban: EK jelentős)] fajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke pedig a számszerűsített természetvédelmi értéket jelenti.
Fokozottan védett növény- és állatfajok pénzérméinken
Néhány forint pénzérménk fej oldalának ábrázolása is felhívja a figyelmet egyes fokozottan védett növény- és állatfajainkra, aminek – az év fajaihoz hasonlóan – nemzeti és természetvédelmi jelentősége egyaránt van. Tapasztalhatjuk ezt egyébként más országok pénzérméin is. (A pénzeken kívül címer-, jelvény- és zászlószimbólum is lehet vadon élő állat- és növényfajok jelképes ábrázolása.) Lássuk a magyar forintot!
A korábbi 2 Ft-os pénzérmén látható növényfaj
Magyar kikerics (Colchicum hungaricum): fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke 100.000 Ft/egyed. Egyszikű, liliomvirágú kikericsféle, hagymás növény.
Az 5 Ft-os pénzérmén látható állatfaj
Nagy kócsag (Egretta alba): fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke 100.000 Ft/egyed. Gólyaalakú fehér gémféle, gázlómadár (régies neve: nemes kócsag), a magyar természetvédelem címermadara.
A 20 Ft-os pénzérmén látható növényfaj
Magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica): fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke 100.000 Ft/egyed. Lágy szárú évelő növényfaj. Mérgező faj!
Az 50 Ft-os pénzérmén látható állatfaj
Kerecsensólyom (Falco cherrug): fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke 1.000.000 Ft/egyed. Európában és Ázsiában honos nagytestű sólyomféle.
Kiemelt oltalom alatt álló növény- és állatfajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke
A védett és a fokozottan védett, valamint az EK jelentős fajokhoz pénzben kifejezett értéket rendel a jog a faji védettség szükséges számszerű szintjének megfelelően. A kiemelt oltalom alatt álló fajok egyedeinek ezt a pénzben kifejezett értékét, más jogszerű megnevezéssel természetvédelmi értékét ezért széles határok között (2.000 – 1.000.000 Ft/egyed) állapítja meg a vonatkozó jogszabály [lásd 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletet].
Pénzben kifejezett értékek
Védett növények: 5.000 Ft/egyed, 10.000 Ft/egyed, 50.000 Ft/egyed.
Fokozottan védett növények: 100.000 Ft/egyed, 250.000 Ft/egyed.
Védett állatok: 2.000 Ft/egyed (éti csiga), 5.000 Ft/egyed, 10.000 Ft/egyed, 25.000 Ft/egyed, 50.000 Ft/egyed.
Fokozottan védett állatok: 100.000 Ft/egyed, 250.000 Ft/egyed, 500.000 Ft/egyed, 1.000.000 Ft/egyed.
Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növények: 10.000 Ft/egyed.
Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatok: 25.000 Ft/egyed.
A pénzben kifejezett érték (természetvédelmi érték) egyébként kiinduló értéke a természetvédelmi bírság mértéke megállapításának is [lásd 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról].
Megjegyzések
A pénzben kifejezett érték (vagy természetvédelmi érték) helyett gyakran helytelenül használt megnevezés az „eszmei érték”, ami már évtizedek óta nem jogszerű. A sajtó felé sajnos nem ritkán a természetvédelem terén dolgozók sem mutatnak jó példát a megnevezések helytelen, pongyola használatával, ezért lásd még a következő írást!
Ilyen előforduló szakkifejezés-probléma még például a természeti érték megnevezés gyűjtőfogalomszerű használata a természeti területre is.
A Tvt. a 4. §-ban a védett természeti érték szinonimájaként említi a természetvédelmi érték megnevezést, ugyanakkor a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet mellékleteiben a természetvédelmi érték a pénzben kifejezett értékkel azonos jelentésű megnevezés.
NEM ESZMEI ÉRTÉK
Nem „eszmei érték”, és nem eszmei az érték, hanem ellenkezőleg: gyakorlati. A védett, fokozottan védett természeti értékek közül a növények, állatok, gombák, zuzmók és ásványok egyedéhez, illetve példányához pénzben kifejezett értéket rendel a jog, ugyancsak a védett növény- és állatfajok között nem szereplő, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok egyedeihez is. Ez a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2013. évi C. törvény (Btk.) által pénzben kifejezett értéknek nevesített természetvédelmi érték nem eszmei, hanem olyannyira gyakorlati érték, hogy:
► a védettség, a veszélyeztetettség, a természetvédelmi kiemelt oltalom mértéke, fokozata alapján kerül meghatározásra,
► bűncselekményi értékhatárok és a büntetőeljárás alapja (élő szervezet esetében),
► a természetvédelmi hatóság által kiszabott természetvédelmi bírság számításának alapja, és
► a károkozás vagyoni kárszámításának is az alapját képezi.
Helytelen megnevezés tehát az „eszmei” érték, mert egyrészt a vonatkozó jog nem alkalmazza, illetve nem így nevesíti ezt az értéket, másrészt ez az érték a természetvédelmi jogalkalmazás gyakorlati alapja, a gyakorlati pedig az eszmeivel ellentétes fogalom. A helyes megnevezés: pénzben kifejezett érték, vagy természetvédelmi érték, tessék így használni a megnevezést! Összege 5.000 Ft – 1.000.000 Ft/egyed (kivétel az éti csiga: 2.000 Ft/egyed), ásványok esetében 10.000 Ft – 100.000 Ft/példány.
Az egyed fogalmába tartozik (egyednek minősül) élő szervezet esetében mind a Tvt., mind a Btk. alkalmazásában:
► az élő szervezet,
► annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka,
► az elpusztult élőlény,
► az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat, illetve körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült vagy származó összetevőt tartalmaz.
A 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelet szerint ásványi példánynak minősül az ásvány szabad szemmel is látható méretű kristálylapokkal határolt egyede vagy más rendezett külső alakkal rendelkező halmaza.
Kérdések
Mit jelentenek az alábbi természeti érték kategóriák és milyen átfedések lehetségesek közöttük?
1. Természeti érték
2. Védett természeti érték
3. Fokozottan védett természeti érték
4. Ex lege (törvény erejénél fogva) védett természeti érték
5. Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok
6. Közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű fajok
7. Jelölő fajok
