Dr.Temesi Géza: TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK

A TERMÉSZET ŐRZÉSE

A természet őrzésének hosszú a múltja hazánkban is, gondoljunk a XIII. századtól létező erdőőrre (korábban erdőóvó), vagy a XIX. századtól a vadőrre (előtte a jogban: vadászat területre felvigyázó személyzet). Történelmi gyökerek a tulajdonosi őrzés, az erdőőrzés, a vad és a hal őrzése, de a csendőrségnek és a mezőőröknek is voltak a természeti területek és értékek védelmével, őrzésével összefüggő feladatai. A természetvédelmi őr ősei voltak a kócsagőr a Kis-Balatonon és Ürbő-pusztán (1922-1942), valamint a nyírlápőr az 1940-es években Bátorligeten.

A hazai államilag szervezett és a szoros értelemben vett természetvédelmi őrzés kezdetekben az erdészet szervezetén belül valósult meg (1946-), majd a természetvédelmi őr jogintézménye is az erdőőr analógiájára alakult ki (1972-, 1982-).  Átmeneti időszak után a korszerű Természetvédelmi Őrszolgálat kialakítása új jogszabályi alapokon az 1997-2000 közötti években indult. A jogállás, jogviszony tekintetében a természetvédelmi őr intézkedésre jogosult hivatalos személlyé vált, míg az erdő őrzését ellátó erdészeti szakszemélyzet gazdálkodói minőségben látta el őrzési feladatait.

Az utóbbi évtizedben a történeti múlthoz képest fordított analógia volt tapasztalható, és a természetvédelmi őr intézménye szolgált mintául. Természetvédelmi őrszolgálati mintára alkották meg a hatósági erdővédelmi szolgálat* jogintézményét 2009-ben, de az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységének szabályozására hozott törvényhez is a Természetvédelmi Őrszolgálat szabályozása szolgált tartalmi mintaként. (*megszűnt, 2017-től: erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagjai)

A Természetvédelmi Őrszolgálaton kívül a természet őrzését végzi törvényben meghatározott feladatkörében a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, a hivatásos vadász és a halászati őr is. A természetőrzést segítheti a mezei őrszolgálat, de közreműködnek a természet őrzésében állampolgári segítők, polgári természetőrök és társadalmi halőrök is. 2015-ben így összesen több mint 8000 fő foglalkozott országunkban (egyéb feladatai mellett) a természet őrzésével. 

A TERMÉSZET ŐRZÉSÉT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK

A természet őrzését ellátó személyek különböző jogállással és jogviszony keretében, különböző intézkedési jogosultságokkal, kötelességekkel és feltételekkel látnak el törvényben előírt feladatkörükben és illetékességi területükön őrzési, őrszolgálati feladatokat.

A hivatásos személyek törvényi gyűjtőfogalma: rendészeti feladatokat ellátó személyek (röviden: rendészeti személyek). A természetvédelmi és a halászati őrzés rendészeti személyeinek őrzési tevékenységében polgári segítők működhetnek közre.

1. Természetvédelmi őrszolgálat [természetvédelmi őrzés]

1.1. Természetvédelmi őr (állami) – állami (igazgatási) őrzés

1.2. Önkormányzati természetvédelmi őr – önkormányzati (igazgatási) őrzés

1.3. Polgári természetőr – állampolgári (őrzési) közreműködés

Az 1996. évi LIII. törvény 59. § (1) bekezdése szerint a természeti értékek és területek, különösen a védett természeti értékek és területek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése érdekében – egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott tagokból álló – természetvédelmi őrszolgálat működik, a 63. § (1) bekezdése alapján pedig a települési önkormányzat önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot működtethet. A természetvédelmi őrök igazgatási jellegű, természetvédelmi kezelői őrzési feladatokat látnak el illetékességi területükön.

A(z állami) természetvédelmi őr kormánytisztviselő, hivatalos személy, illetékességi területe a foglalkoztató nemzeti park igazgatóság működési területe. A szolgálat országos létszáma 2015-ben 250 fő.

Az önkormányzati természetvédelmi őr hivatalos személy, önkormányzati köztisztviselő vagy közalkalmazott, önálló alkalmazásban vagy önkormányzati rendészeti szerv tagjaként. Illetékességi területe a helyi jelentőségű védett természeti területre terjed ki. Budapest közigazgatási területén a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata látja el a helyi jelentőségű védett természeti területek őrzését.

A természetvédelmi őrök feladatait és intézkedési jogosultságait az 1997. évi CLIX. törvény II. Fejezete és a 2012. évi CXX. törvény szabályozza.

A természetvédelmi őrök feladatellátását állampolgári önkéntesek, polgári természetőrök segítik (lásd a továbbiakban, Polgári segítők fejezetcím alatt).

         természetvédelmi őri         

      szolgálati jelvény                                                                              szolgálati igazolvány

A természetvédelmi őrzés alapvető jogszabályai:

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
(59. §, 63. § és 66. §);

1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról
– II. Fejezet;

4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet a természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról;

9/2000. (V. 19.) KöM rendelet a Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról;

33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a polgári természetőrökről;

2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról;

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről [helyszíni bírság kiszabása – 1.1. természetvédelmi őr és 1.2. önkormányzati természetvédelmi őr: 177. §, 187. §, 187/A. §, 193. §, 195. §, 196. §, 202/A. §, 242. §, 243. §, 245. §].

2. Erdőterületek, erdei természeti értékek, erdei termékek őrzése [erdőőrzés]

2.1. Erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja – állami (igazgatási) őrzés

2.2. Rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet – erdőgazdálkodói szakszemélyzeti (vagyon)őrzés

Az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagjának illetékességi területe a foglalkoztató erdészeti hatóság illetékességi területe. Intézkedési jogosultságait a 2009. évi XXXVII. törvény 103. § (4) bekezdése és a 2012. évi CXX. törvény szabályozza. Az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagjai állami tisztviselők. (A jogintézmény 2017-óta működik.)

A 2009. évi XXXVII. törvény 97 – 98. §-a szerint az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosítása érdekében a szakirányítási feladatok ellátására erdészeti szakszemélyzetet köteles alkalmazni. Az erdő őrzése az erdő őrzésére jogosult, rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet feladata. 

Az erdészeti szakszemélyzet tehát az erdőgazdálkodó alkalmazottja. Állami erdőterületen 100 %-os állami tulajdonban levő erdészeti Zrt-k az erdőgazdálkodók. A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet tagja egyes rendészeti feladatokat is végző közfeladatot ellátó személy, aki általában az erdőgazdálkodó alkalmazottja, de önkormányzat önálló alkalmazottja és önkormányzati rendészeti szerv tagja is lehet. Illetékességi területe az erdőterület és az erdészeti magánút. A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet országos létszáma 2015-ben 2100 fő.

A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet feladatait és intézkedési jogosultságait a 2009. évi XXXVII. törvény 98. § (2) bekezdése, és a 2012. évi CXX. törvény szabályozza.

Az erdő őrzésének alapvető jogszabályai:

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
(98. §, 100. § és 103. §);

2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról;

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről [helyszíni bírság kiszabása – 2.1. erdészeti hatóság rendészeti tagja: 177. §, 242. § és 243. §];

71/2010. (V. 13.) FVM rendelet az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vételének és nyilvántartásból való törlésének, továbbképzésének, szolgálati tevékenységének részletes szabályairól, valamint az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek szolgálati tevékenységének egyes szabályairól.

3. Vadászterületek, vadállomány és élőhelyének őrzése
[vadőrzés (vad = vadászható vadon élő állatok)]

3.1. Hivatásos vadász – vadgazdálkodói szakszemélyzeti (vagyon)őrzés

A vadászatra jogosult a vadgazdálkodás szakszerűségének és a vadászat jogszerűségének biztosítása érdekében, szakirányítási feladatokra, valamint a vad és élőhelyének őrzésére köteles vadászterületenként egy fő, 4.000 ha-t meghaladó kiterjedésű vadászterület esetében minden megkezdett 4.000 ha után egy fő hivatásos vadászt alkalmazni [Vtv. 50. § (3) bekezdés].

A hivatásos vadász tehát a vadászatra jogosult alkalmazottja, aki egyes rendészeti feladatokat is ellátó személyként büntetőjogi védelemben részesül. Illetékességi területe a vadászterület és a közforgalom elől elzárt magánút. A hivatásos vadászok országos létszáma 2015-ben 3650 fő.

A hivatásos vadászok feladatait és intézkedési jogosultságait az 1996. évi LV. törvény 54. §, és a 2012. évi CXX. törvény szabályozza.

A vad és élőhelye őrzésének alapvető jogszabályai:

1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
(50 – 55. §);

2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról;

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól.

4. Halgazdálkodási vízterületek, halállomány és élőhelyének őrzése
[halőrzés, halászati őrzés]

4.1. Halászati őr – halgazdálkodói szakszemélyzeti (vagyon)őrzés

4.2. Halászati őr (állami) – állami (igazgatási) őrzés*

4.3. Társadalmi halőr – állampolgári (őrzési) közreműködés

A halászati őr a halgazdálkodásra jogosult, a halgazdálkodási hatóság* vagy az önkormányzat alkalmazottja. Utóbbi esetben állhat önálló alkalmazásban vagy önkormányzati rendészeti szerv tagjaként is foglalkoztatható.

A halgazdálkodásra jogosult köteles a halgazdálkodási vízterület halállományának és élőhelyének őrzéséről halászati őr útján gondoskodni. Halászati őr feladataival mezei őrszolgálat is megbízható (Hhvtv. 56. §). Az előírt halászati őri létszámokról a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 42. §-a rendelkezik.

A halászati őr egyes rendészeti feladatokat ellátó személyként büntetőjogi védelemben részesül. Illetékességi területe a halgazdálkodási vízterület és partja, valamint a haltermelési létesítmény és partja. A halászati őrök országos létszáma 2015-ben 800 fő.

*A NÉBIH állami halőri szolgálatot működtet, a szolgálat állami halászati őrei országos illetékességgel rendelkeznek.

A halászati őrök feladatait és intézkedési jogosultságait a 2013. évi CII. törvény 56. § (5) - (7) bekezdése, és a 2012. évi CXX. törvény szabályozza.

A halászati őrzés alapvető jogszabályai:

2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről
(56 – 57. §);

2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról;

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről [helyszíni bírság kiszabása –  4.1. és 4.2. halászati őr: 177. §, 202. §, 202/A. §, 203. §, 215. § és 245. §];

133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról.

5. Mezei őrszolgálat, mezőőr [termőföldek őrzése]

Részben közreműködnek még a természet őrzésében a mezőőrök is. A mezei őrszolgálat a halászati őr feladataival is megbízható.

A mezőőrt önkormányzat foglalkoztatja önálló alkalmazásban vagy önkormányzati rendészeti szerv tagjaként. A mezőőr egyes rendészeti feladatokat ellátó személyként büntetőjogi védelemben részesül. Illetékességi területe a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldekre terjed ki.

A mezei őrszolgálat feladatait és tagjainak intézkedési jogosultságait az 1997. évi CLIX. törvény és a 2012. évi CXX. törvény III. Fejezete szabályozza.

A mezei őrszolgálatra vonatkozó törvények:

1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról
– III. Fejezet;

2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról;

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről [helyszíni bírság kiszabása –  5. mezőőr: 177. §, 187/A. §, 193. §, 215. §, 241. § és 245. §].

6. Közterület-felügyelet

Ugyancsak közreműködhet még a természet őrzésében a közterület-felügyelet is. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 2. § (4) bekezdése szerint a halászati őrre, az önkormányzati természetvédelmi őrre, a mezőőrre és az erdészeti szakszemélyzet tagjára előírt képzettségi feltételek megléte esetén a feladatát ellátó közterület-felügyelő, amennyiben a munkaköréhez tartozó működési terület fekvése egybeesik, megbízható a halászati őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a mezőőr és az erdészeti szakszemélyzet tagja hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával.

A közterület-felügyeletre vonatkozó törvények:

1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről;

2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról;

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről (helyszíni bírság kiszabása).

Intézkedési jogosultságok és összefoglalás

Az intézkedési jogosultságokra vonatkozó részletes szabályozásokat lásd: 1997. évi CLIX. törvény, 2012. évi CXX. törvény (rendészeti törvény), valamint a fenti ágazati törvények és végrehajtási rendeletek.

Rendészeti törvény: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200120.TV

Összefoglaló (áttekintő) ábra

A természet őrzése: rendészeti feladatellátás és polgári közreműködés

RENDŐRSÉGI FELADATOK

A természet őrzését ellátó rendészeti személyek szolgálatellátásával összefüggésben a rendőrségnek a 2012. évi CXX. törvényben foglaltak szerinti többirányú feladata van.

A természet őrzését végző, rendészeti feladatokat ellátó személyek részére szolgálati igazolványt, valamint szolgálati jelvényt a munkáltató kezdeményezésére a rendőrség ad ki és von vissza a 2012. évi CXX. törvény 8. §-ában foglaltaknak megfelelően. A 9. § szerint pedig az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve a rendészeti feladatokat ellátó személy számára kiadott szolgálati igazolványról, valamint szolgálati jelvényről nyilvántartást vezet.

Az elveszett vagy eltulajdonított szolgálati igazolvány, illetve szolgálati jelvény körözését a rendőrség rendeli el [10/A. §].

A rendőrség bármikor ellenőrizheti a rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazott intézkedések dokumentáltságát és jogszerűségét [11. § (4) bekezdés].

A 20. § rendelkezik arról, hogy bűncselekmény vagy azon szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén, amelyek tekintetében helyszíni bírságot szabhat ki a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló rendészeti feladatokat ellátó személy, az általa foganatosított előállítás a helyi rendőri szervhez történik, illetve a tetten ért személyt a rendőrséggel egyeztetett helyszínen adja át a rendőrség részére. Ellenszegülés esetén a természetvédelmi őr kivételével a Rendőrségről szóló törvénynek megfelelően a rendőrség segítségét kell kérni.

Amennyiben a rendészeti feladatokat ellátó személy intézkedése során kényszerítő eszközök alkalmazására is sor került, azt a 22. § (3) bekezdésében előírt tartalmú részletes írásbeli jelentése alapján az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét a munkáltató kivizsgálja.

Akinek pedig a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, a 22. § (4) – (7) bekezdései alapján előírt határidőkön belül a rendőrséghez fordulhat panasszal, amelyről a panasz elbírálására jogosult a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint dönt, és ami ellen jogorvoslattal lehet élni.

Végül a törvény 24. §-a szerint a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló rendészeti feladatokat ellátó személy munkáltatója a működési területén illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal − a rendészeti feladatokat ellátó személyek ellenőrzése és törvényben meghatározott tevékenységük felügyelete, valamint a feladatellátás összehangolása érdekében − írásbeli együttműködési megállapodást köt.

A természet védelmével összefüggő rendőrségi bűnügyi feladat a természetkárosítás, az orvvadászat, az orvhalászat és más természetet érintő bűncselekmények esetén a büntetőeljárás (nyomozás, vizsgálat, vádemelési javaslat stb.) lefolytatása a vonatkozó törvények alapján (lásd JOGSÉRTÉSEK menüpont).

POLGÁRI SEGÍTŐK

A következő két feldolgozás a természetvédelmi őrzést segítő polgári természetőrrel és a halászati őrzésben közreműködő társadalmi halőrrel kapcsolatos tudnivalókat tekinti át.

A POLGÁRI TERMÉSZETŐR

A polgári természetőr jogintézménye 1997-óta létezik, korábban a természetvédelmi őrzés állampolgári segítőinek más megnevezései voltak. A természetvédelmi őrzésben történő állampolgári közreműködés hatályos jogi szabályozásait a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és a 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet állapítja meg. Az állampolgári aktivitás jelentős segítséget nyújthat a kis létszámú és sokrétű feladatokat ellátó állami természetvédelmi őrök számára, és segítheti az önkormányzatok természetvédelmi őrzési feladatainak az ellátását is.

1. TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSOK

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 66. §-ában foglaltak szerint a nemzeti park igazgatóságok és az önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét polgári természetőrök segíthetik.

Jogosultságok

A polgári természetőr a Tvt. 66. § (2) bekezdése alapján az igazolványában meghatározott területen jogosult:

• védett természeti területekre belépni,
• szolgálati jelvényt és igazolványt használni,
• természeti értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt figyelmeztetni a jogellenességre, illetve annak jogkövetkezményeire, valamint távozásra felszólítani,
• védett természeti területekről, értékekről, ezekkel kapcsolatos engedélyköteles tevékenységekről tájékoztatást adni.

Személyi követelmények – kizáró okok

A polgári természetőrökkel szemben támasztott személyi követelményekről is rendelkeznek a Tvt. 66. § (3) – (8) bekezdései, amely szerint nem lehet polgári természetőr az a személy, aki
a) büntetett előéletű,
b) természetőri tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt áll,
c) nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

Nem lehet polgári természetőr továbbá az a személy sem,

• akit a természet védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértésért jogerősen felelősségre vontak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,
• akit természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtottak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.

2. A POLGÁRI TERMÉSZETŐR FELADATAINAK ELLÁTÁSA

A polgári természetőrök tevékenységének feltételeit, feladatai ellátásának alapvető szabályait a polgári természetőrökről szóló 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet (vhr.) határozza meg. A vhr. alapján a polgári természetőr önként vállalt, díjazás nélküli feladatának ellátásával a nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban igazgatóság), továbbá a települési önkormányzat közfeladatát, őrszolgálati és tájékoztató munkáját segíti.

Feladatellátás (vhr. 2 – 3. §)

A polgári természetőr az igazgatóság, valamint a települési önkormányzat természetvédelmi őrzési tevékenységét a Természetvédelmi Őrszolgálat őrzési feladataiban való közreműködéssel és önálló szolgálattal segítheti.

Feladatát az igazgatóság, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat által kijelölt munkatársának irányításával, önálló szolgálat esetében legalább három fős csoportban látja el. A polgári természetőrök részletes feladatait, irányításuk, ellenőrzésük rendjét a polgári természetőr és az igazgatóság, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat közötti, határozott időtartamra kötött megállapodásban kell meghatározni.

A polgári természetőr a feladata ellátása során köteles:

• szolgálati jelvényét és igazolványát magánál tartani,
• a védett természeti területre látogatók figyelmét – szükség esetén – felhívni a természetvédelem szabályainak megtartására, számukra tájékoztatást adni,
• a jogellenességre, illetve a jogkövetkezményekre való figyelmeztetésre, valamint a távozásra történő felszólításra vonatkozó jogosítványa gyakorlása előtt polgári természetőri minőségét az érintettel közölni, magát szolgálati igazolványa felmutatásával igazolni,
• az észlelt jogellenes helyzetet vagy cselekményt, továbbá a védett természeti érték vagy terület veszélyeztetettségét vagy károsodását az igazgatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

Ki lehet polgári természetőr, vizsga és továbbképzés

A vhr. 4 – 5. § tartalmazza azt, hogy ki lehet polgári természetőr a végzettséget, a polgári természetőri vizsgát és a megállapodásban történő vállalást illetően, amely szabályozásokat a Tvt. 66. § (3) – (8) bekezdéseiben foglalt személyi kizáró okokkal (lásd 1.2 fejezet) együtt kell értelmezni.

A vhr. 6. § szerint a polgári természetőri vizsga természetvédelmi és jogi ismeretekből áll.

A szakirányú közép- vagy felsőfokú szakképesítéssel vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy kizárólag jogi ismeretekből tesz polgári természetőri vizsgát. Főiskolai vagy egyetemi szintű államigazgatási szakképzettségű, illetőleg egyetemi szintű jogász szakképzettségű személynek közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettség hiányában kizárólag természetvédelmi ismeretekből kell vizsgát tennie. A polgári természetőri vizsgával kapcsolatos további szabályozásokat a vhr. és melléklete tartalmazza.

A polgári természetőri vizsgára az a személy bocsátható, aki az igazgatóság által évente egy alkalommal szervezett polgári természetőri tanfolyamon részt vett.  A sikeres vizsgáról az igazgatóság igazolást állít ki. A polgári természetőrnek rendszeresen – legalább 3 évente – továbbképzésen kell részt vennie. A továbbképzésen való részvétel igazolása a határozott idejű megállapodás ismételt megkötésének feltétele.

Nyilvántartás, igazolvány, jelvény (vhr. 7. §)

A polgári természetőrökről az igazgatóság, helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat nyilvántartást vezet. Az igazgatóság, illetve a települési önkormányzat évente tájékoztatja a környezetvédelemért felelős minisztert az illetékességi területén működő polgári természetőrök számáról.

Ha az igazgatóság, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat a megállapodást megköti, a polgári természetőr számára arcképes és sorszámozott igazolványt, valamint az igazolvány számával megegyező sorszámú polgári természetőr jelvényt bocsát rendelkezésre. A szolgálati igazolványban meg kell határozni azt a területet, ahol a polgári természetőr a Tvt.-ben meghatározott jogait gyakorolja, feladatait ellátja.

Feladatellátás több nemzeti park igazgatóságnál [vhr. 7. § (4) bekezdés]

Több igazgatóság illetékességi területén található országos jelentőségű védett természeti területre szóló polgári természetőri igazolványt az a polgári természetőr kaphat, aki legalább egy éve polgári természetőri feladatot lát el, és kérelméhez az igazgatóságokkal kötött megállapodásokat és az igazgatóságok írásos egyetértését becsatolta. Ebben az esetben az az igazgatóság bocsátja a polgári természetőr rendelkezésére az arcképes szolgálati igazolványt és a jelvényt, amelynek illetékességi területére az országos jelentőségű védett természeti terület legnagyobb része esik. 

A megbízás megszűnése (vhr. 8. §)

A polgári természetőr megállapodás szerinti megbízása megszűnik, ha

• a polgári természetőrre vonatkozó bármely feltétel megszűnik, illetőleg valamely kizáró feltétel bekövetkezik,
• vállalt feladatát 1 éven át nem gyakorolja, illetőleg a polgári természetőri megbízatásáról lemond,
• feladatai ellátására egészségügyi okból alkalmatlanná válik.

A polgári természetőrök országos létszáma ~ 500 fő.